Az olvasói identitás kialakításához a fiataloknak példaképekre van szükségük, pl. szülőkre, pedagógusokra vagy könyvtárosokra. Néhány svéd és egyéb külföldi példa a példaképek identitásképző szerepére:
– Holland tanulmány: a szülők olvasáshoz való hozzáállása erősebb szerepet játszik a tanulók olvasásra való motiválásában, mint az iskola és az iskolai könyvtár.
– A svédországi nem svéd anyanyelvű tanulók igényei sokszor célzott erőfeszítéseket igényelnek az iskolai könyvtárosoktól és pedagógusoktól. Igyekeznek a többségtől eltérő kulturális hátterű szülőket megcélozni (ld. ez előbbi szempontot). Az anyanyelvi (itt: nem svéd) irodalomhoz való hozzáférés legalább annyira fontos az olvasási motiváció és az olvasói identitás szempontjából, mint a svéd nyelvű. A gyerekeket úgy vonják be az olvasóközösségekbe, hogy a diákok a tanulásról az olvasásra(!) térjenek át, ezzel pedig az olvasás majd örömet fog okozni. Az olvasási gyakorlat közösségben alakul ki, miközben a könyvtartalmakat egymással megvitatják.
– Hollandiában digitális olvasónaplót készítenek a diákok. Az olvasáskultúra-fejlesztő nemzeti stratégiára alapozva az iskolai és a közkönyvtárak közösen dolgoznak ki útmutatókat iskolai, könyvtári és otthoni olvasásra, de az olvasást még az iskolai olvasási tanácsadók is ösztönzik.
Olvasásra ösztönzés diákok számára:
– Tematikus könyvbemutató. Pl. LMBTQIA+ témában, a szivárványpolcon.
– Könyvek tematikus besorolása: kaland, fantasy, humor stb. megjelölésével, kifejtésével, beszélgetésekkel, vitákkal. Ez a módszer kritikát is kapott: a gyermek- és ifjúsági irodalom esetében például nehéz a besorolás, mert a gyerekek megkérdezték, hogy a Harry Potter műfaj-e.
– Hasonló témájú irodalom listái a polcokon.
– Az idősebb tanulók könyvklubokat tartanak a fiatalabbaknak.
– Nagyobb projektek tervezésébe bevonják a diákokat, pl. egy könyvvásárba, ahol irodalmi témákat vitathatnak meg velük műhelymunkán (kiscsoportokban) dolgozhatnak.
Pedagógusok számára:
– Digitális platform a közkönyvtárak iskolákkal való együttműködésének támogatására Hollandiában, melyben a diákok olvasási szokásai, a pedagógusok munkamódszerei, iskolai könyvtár médiaszolgáltatásai találhatók.
– Digitális mesemondó platform (pl. Hongkong, Horvátország) irodalmi vetélkedőkhöz, olvasási tevékenységekhez és óratervezéshez.
A cikk szól még az iskola, az iskolai és a közkönyvtár együttműködéséről, az olvasás kétféle (iskolai/effektív és szabadidős/esztétikai) dimenziójában. (Ref.: Szabó Eszter)
Előző rész: link .
Digiteket