Ezért van ‘testmozgás’ címke a KIT-ben – kiégéscsökkentő mozgás

A KIT archívumában 2016-tól máig 45 találat van a “testmozgás” kifejezésre. Emögött az a szerkesztői feltételezés áll, hogy a könyvtárral összefüggő tevékenységek alapvetően mozgásszegény, szellemi tevékenységek, amelyek hatékonysága szorosan összefügg a mozgásos, nem szellemi tevékenységekkel.
Ezért merülnek fel a találatok között a könyvtáron belül és kívül végzett, a könyvtári tevékenységhez kötődő, testmozgást segítő eszközök, pl. csúszdák, szobakerékpárok, biciklitárolók, ok, könyvtár és edzőterem “házassága”, ahogyan a helyes ülés, az agy karbantartása, vagy mozgás, mint a könyvtárral való elégedettség indikátora is. (MG)

Sokkal kevésbé tapasztalják az iskolai kiégés jeleit azok a diákok, akik rendszeresen végeznek testmozgást – bármekkora mértékben és formában. Egy finn tanulmány arra világít rá, hogy naponta akár 10 perc testmozgás is elég a jobb közérzethez, és ezzel máris elkerülhető, hogy lassan, de szinte biztosan az egyre gyakoribb kiégés felé meneteljen iskolás csemeténk.

A Kelet-Finnországi Egyetem kutatói több mint 34 000 serdülő adatait vizsgálták meg a 2015-ös iskolai tanulmányi időszakban, amely a finn általános iskolák nyolcadik és kilencedik osztályosainak közel felét foglalta magában. A European Journal of Public Health által közzétett eredmények azt mutatták, hogy a fizikai aktivitás hatásai a tevékenység típusától függően eltérőek voltak.

A kutatók a fizikai aktivitás két gyakori típusát vizsgálták: az “aktív iskolai közlekedést”, mint a gyaloglást vagy a kerékpározást az iskolába, és a “szabadidős fizikai aktivitást”, amely “mérsékelt vagy erőteljes” volt, például a sportolásban.
Mindkét fajta testmozgás pozitív előnyöket mutatott.

Tanulmányunkban az aktív iskolai közlekedés összefüggésbe hozható az észlelt magas tanulmányi teljesítmény és az akadémiai készségek önbevalláson alapuló kompetenciájának nagyobb esélyével. Ráadásul az iskolába kerékpározás összekapcsolódott azzal, hogy a gyerekek jobban szerették az iskolát – mondta Juuso Jussila, a Finn Egyetem doktori kutatója és a tanulmány egyik szerzője a HuffPostnak. (Pénzcentrum)

Hírforrás:
Pénzcentrum