A Lakmusz podcastjában közmédiáról, hamis hírekről és tényellenőrzésről beszélgettünk Urbán Ágnes médiakutatóval és Rostoványi András külpolitikai újságíróval, aki korábban a közmédiánál dolgozott. Saját sztorik arról, milyen eszközökkel manipulál a magyar közszolgálat.
– A közszolgálati média eredetileg, az 1920-as évek környékén piaci kudarcok, tökéletlenségek kezelésére jött létre: az volt a cél, hogy megjelenhessenek olyan tartalmak is, amelyek a kereskedelmi médiában nem kaptak helyet – kezdte Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója a Lakmusz legutóbbi műsorát, amelyben a közmédia és a hamis hírek viszonyáról beszélgettünk. Urbán szerint a médiakörnyezet változásával a közszolgálatiság szerepe is átalakult. Napjainkban az óriási médiazajban tudna hitelességet kínálni az olvasóknak. “Szerencsésebb országokban a közmédia iránytűként tud működni, ebből a szempontból az álhírek elleni harcban is kiemelt szerepe lenne” – mondta Urbán.
– A beszélgetés másik résztvevője, Rostoványi András azonban maga is tapasztalta, hogy ezt a szerepet a magyar közmédia nem tölti be. Rostoványi jelenleg a Népszava újságírója, 2015 és 2019 között a közmédiában dolgozott (korábban a 444-en megjelent, Öt lecke a valóság felszámolásáról című filmben beszélt a tapasztalatairól). Rostoványi szerint a külpolitika rovatnál, ahol ő is dolgozott, “még mindig felkészült és okos újságírók” vannak, akik hiteles forrásokból igyekeznek dolgozni. “Tehát ott szakmai munka folyik, csak az a kérdés, hogy abból mi kerül be az adásba. Az más kérdés” – mondta.
– Urbán szerint érdekes jelenség például, hogy míg nyugati országokban általában inkább a kereskedelmi médiumok szoktak hivatkozni a közmédiára, Magyarországon ez épp fordítva van: a közmédia idéz gyakran kereskedelmi (általában kormánypárti) médiumokat, így a “necces dolgokat ki lehet mondatni mással”. Rostoványi szerint ez a gyakorlat tudatos: ha nem a közmédiának kell állítania valamit, hanem ehelyett beidézi például az Origót, akkor a közmédia úgy gondolja, hogy fenntartja a pártatlanságot meg a kiegyensúlyozottságot, legalábbis látszólag. És mégis benne van az az irányvonal, amit elvárnak tőle – mondta Rostoványi, aki több konkrét sztorit is megosztott a korábbi munkahelyével kapcsolatban. Rostoványi azt tapasztalta, hogy a magyar közmédia célja nem a tények, adatok közlése, hanem az, hogy “benyomásokat kell kelteni”
Lakmusz