Lehet, hogy érdemes kiírni a könyvtári asztalokra, hogy nyújtózz egyet fél óránként…? Szerinted? (MG)
“Technyak” és “gamerhát” – nevük is van már azoknak a torzulásoknak, amiket a technológia folyamatos használata okozhat a gerincen. Nem véletlenül terjedt el az a kijelentés, hogy az ülés az új dohányzás: az ülő életmód is alattomosan, szinte észrevétlenül rombolja az egészséget.
A szakértő szerint a “legjobb testtartás mindig a következő testtartás”, és ehhez olyan egyszerű, hétköznapi módszerek állnak rendelkezésünkre, mint a testhelyzetek gyakori váltásának engedélyezése (akár földön ülés, nyújtózkodás, gerinc minden irányú mobilizációja, pár guggolás), a rendszeres, intenzív testmozgás, valamint az izomzat célzott erősítése, amely felkészíti a testet a statikus terhelés elviselésére.
“A ‘helyes testtartás’ fogalmát ma már a szakma árnyaltabban kezeli, nem egyetlen ideális, esztétikus pózt jelent, hanem a test dinamikus alkalmazkodóképességét. Ezt a készséget már óvodáskorban érdemes megalapozni, de nem rászólásokkal (‘Húzd ki magad!’), hanem változatos mozgásingerekkel. Az iskoláknak ebben óriási szerepük van, de a pedagógiai megközelítésen változtatni kell” – összegez Tarnai-Horváth Tünde. A fészkelődés, mocorgás nem fegyelmezetlenség, hanem a test ösztönös kompenzációs mechanizmusa a szöveti fáradás ellen, és ezt nem szabad büntetni, figyelmeztet a szakember, aki szerint érdemes lenne bevezetni az órák alatti mikroszüneteket (óránként 1-2 perc felállás, nyújtózás, mobilizációs gyakorlatok). “A statikus padok helyett dinamikus ülőalkalmatosságok többször rövid időre váltogatva, vagy álló tanulószigetek kialakítása, a földön ülés jelentheti a modern iskolai ergonómiát.”
Pulzus HVG