Sokunk napja szinte észrevétlenül telik el ülve, a testünknek pedig egyáltalán nem válik a javára, hogy ehhez az inaktív állapothoz alkalmazkodik. Az aktív sport sajnos nem írja jóvá a tartozást. Az biztos, hogy a szervezetünkön mély nyomot hagy, ha sokat üldögélünk. Samina Akhtar népegészségügyi területen kutató doktori hallgató nemrég a Conversation című ismeretterjesztő lapban magyarázta el, hogy pontosan hogyan. Először is egy fontos különbségtételre hívta föl a figyelmet: a mozgásszegény életmód és a fizikai inaktivitás nem ugyanaz.
Mit tehetünk? – Természetesen sokat segít, ha a munkakörnyezetünk lehetővé teszi számunkra, hogy valamennyire mozgásban maradjunk akkor is, ha dolgozunk. Van, ahol nem nézik jó szemmel, ha az alkalmazott időnként mászkál egy kicsit, hogy felfrissüljön, máshol a céges naptáron keresztül, akár ösztönzőkkel próbálják rávenni a dolgozókat arra, hogy mozogjanak munka közben (is). A mozgásbarát munkahelyi kialakítás és az ösztönző intézkedések körülbelül egy-másfél órával csökkenthetik a napi üléssel töltött időt.
Amit mi magunk is megtehetünk:
– félóránként tarthatunk egy rövid szünetet, amikor sétálunk egy kört;
– dolgozhatunk időnként állva is, megfelelő íróasztal hiányában akár a pultra vagy más helyre felpakolt laptoppal;
– ha van udvar, sétáló megbeszéléseket is tarthatunk a kollégákkal ahelyett, hogy egy tárgyalóban ülnénk – ez egyébként sokkal hatékonyabbá és rövidebbé is teheti a találkozást;
– haladók egy sétapadra vagy egy futópadra is rászerelhetik a laptopjukat.
A lényeg, hogy nem csak az intenzív edzés számít, már a rendszeres, könnyű mozgás is sokat javíthat az általános állapotunkon: növeli az energiafelhasználásunkat, segíthet a testsúlyunk kontrollálásában, és támogatja az izmaink működését.
Pulzus HVG