Egyre inkább terjed az ingyenes könyvtári olvasójegy a holland önkormányzatoknál, ám a kormány továbbra is ellenzi azt. Míg a települések több mint felében már elérhető valamilyen formában az ingyenes felnőtt könyvtári tagság, a kormányzat egyelőre elzárkózik a központi intézkedéstől.
A helyi (önkormányzati) kezdeményezések sikerei:
– Bővülő hálózat: egyre több település dönt úgy saját hatáskörben, hogy kiterjeszti az ingyenes tagságot a felnőtt lakosságra.
– Növekvő számok: az intézkedés egyértelmű és azonnali eredménnyel jár, megnövekszik az intézmények elérése és a tagok száma.
– Társadalmi befogadás: olyan célcsoportokat sikerül a könyvtárakba csábítani – a fiatalabb felnőttektől kezdve a korábban látókörön kívül eső rétegekig -, akiket a hagyományos díjfizetéses modell kizárt az ellátásból.
A könyvtári törvény jelenleg is zajló parlamenti vitái ellenére a kormány egyelőre elutasítja az általános ingyenesség bevezetését. Az elzárkózás mögött alapvetően két ok húzódik:
– Hatásvizsgálatok hiánya: a kormányzat szerint még túl kevés adat és rálátás áll rendelkezésre ahhoz, hogy felmérjék az ingyenesség hosszú távú hatásait a könyvtárügyre.
– Pénzügyi korlátok: nincs elkülönített központi költségvetés arra, hogy a tagsági díjak eltörléséből fakadó bevételkiesést országosan kompenzálják az önkormányzatok számára.
Összegzés: A holland modell érdekes kettősséget mutat: miközben felülről a bizonytalanság és a forráshiány fékezi a rendszerszintű lépéseket, a helyi könyvtárak és fenntartók felismerték az esélyegyenlőség fontosságát, és alulról építkezve hatalmas társadalmi sikereket érnek el az ingyenes hozzáférés megteremtésével. (ref.: GeminiPro, MG)
Mark Deckers