Szelekció, szegregálás – a stratégiai eredmények érdekében is mellőzendő

– Van-e olvasójegyed?! – kérdezte a könyvtáros a könyvek gerincét nézegető cigány gyerektől egy vidéki kisvárosunk könyvtárának olvasóteremben. – Mert csak akkor használhatod a könyvtárat! – A történet nem szól arról, hogy a megszeppent gyerek ezek után újból betért-e a közkönyvtárba. De sejtésünk lehet…
Az olvasásösztönző tevékenységek leggyakoribb célcsoportja a már jól olvasó gyerekek. És valóban: sokkal könnyebb sikereket elérni könyvmoly típusú, eleve okos lányokkal…

A – gyakran fel sem tűnő – szegregálás tudatos, következetes azonosítása és a küzdelem ellene azonban – hosszabb távon – mindenképpen megéri. Azzal együtt, hogy meg kell küzdeni a könyvtárosi és használói oldalról egyaránt megjelenő idegenkedéssel is. Amely bizony nem kommunikált és nem is kikövezett út. Ráadásul nagyon hosszú folyamat, mellyel nem lehet gyorsan villogni, feletteseknél, fenntartónál, politikusoknál azonnali jó pontokat szerezni.

“Ráadásul úgy nyílik ez az olló, hogy míg a szegények egyértelműen rosszabbul járnak a szelekcióval, tehát az ő eredményeiket lehúzza az elkülönítés, addig a gazdagok vagy nem, vagy csak minimálisan járnak jobban az elkülönüléssel – foglalta össze kutatási eredményeik lényegét Hermann Zoltán közgazdász. – De még ha azt is gondolnánk, hogy a gazdagok nyernek, a szegények meg veszítenek vele, társadalmi méltányosság szempontjából ez akkor is súlyos problémának tekinthető.” “… a képesség szerinti csoportosítás valójában társadalmi elkülönítést jelent, és viszont.” “… nálunk az osztályok közötti szelekció jellemzően nem képesség szerinti, hanem informális folyamatok eredménye, ami, hasonlóan a képesség szerinti szelekcióhoz, így is jelentősen növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket”. Hermann szerint ez azért is érdekes, mert a szakirodalom – különösen az amerikai szakirodalom – fókuszában a képesség szerinti osztálybontás és annak lehetséges negatív hatásai állnak, “a hazai kontextus vizsgálatával pedig meg tudtuk mutatni a nemzetközi szakirodalom számára, hogy a képességek szerinti szelekció nélküli is ‘működik’ az iskolán belüli elkülönítés”.