Az olvasáskutatás – a hagyományos kérdések mellett – immár arra is keresi a választ, hogy offline vagy online hogyan olvassunk, vannak-e előnyei, illetve rizikófaktorai egyik vagy másik módszernek? A szemmozgás-vizsgálatok, az agykutatás, illetve a szövegértés hatékonyságának vizsgálata alkalmasnak mutatkoznak azt is feltérképezni, hogy mi szól egyik, vagy másik olvasási mód mellett. Természetesen a lényeg az, hogy olvassunk, de érdemes vizsgálni a kérdést a mentális egészség, a stressz, a kognitív előnyök, valamint a jobb szövegértés szempontjából is – hangzott el az ELTE KITI Valóságos Könyvtárak – Könyvtári Valóság VII. konferencián.
Az offline olvasás előnyeit tudományos kutatások is alátámasztják, mely előnyök négy csoportba sorolhatóak:
– Jobb szövegértés: az olvasók jobban elhelyezik a szöveg tartalmát a “mentális térben”. A lineáris, fizikai formátum támogatja az emlékezeti struktúrák kialakulását
– Pozitív élettani hatások: kevésbé terheli a szemet, csökkenti a képernyőidőt, a digitális detox eszköze, jobb alvást biztosít
– Kognitív előnyök: serkenti az agyműködést, segíti az elmélyülést
– Metakognitív tudatosság: reálisabb énkép, reflektív, kritikai gondolkodás, érzelmi bevonódás.
A kutatások természetesen az online olvasás kapcsán is több pozitívumot említenek, mint egyszerű hordozhatóság és keresés, kényelem, környezeti szempontok, olvasási beállítások, gyorsaság, interaktivitás. Kitérnek viszont a hátrányaira is, mint szemfáradtság és kékfény-hatások, csökkent figyelem és töredezett olvasás, élménycsökkenés, nehezebb memorizálhatóság és emlékezet, technológiafüggőség. (Senkei-Kis Zoltán előadása az ELTE KITI múlt heti konferenciáján volt hallható.)
Senkei-Kis Zoltán