A könyvolvasás taktilis érzése – pl. a lapok ujjal érzékelése – többérzékűvé teszi az információfeldolgozást. Ezzel szemben a monoszenzorosság – pl. e-könyv esetén – felszínesebbé teszi az információfeldolgozást. link
A vágy kialakulásának többszenzoros folyamata van, pl. az almát meglátjuk a fán (törekvés – arousal), s onnantól megkívánás, elképzelés, megközelítés, nyújtózkodás, elérés, beleharapás, megnyugvás követik egymást. A szkrollozásnál csak a vágy van, amit nem is értünk teljesen (gazdagabb, más, vagy más helyzetben lévő emberek, stb. látványa). A vágyakozás kialakulása után már megyünk is tovább. És ez naponta sok órán keresztül zajlik. Ilyen még az emberiség történetében nem volt. A szkrollozás során keletkezett tengernyi motiváló inger, vágy, melyeknek egyikének sincs levezetése, és nem is nagyon emlékszünk, hogy miknek hatására alakultak ki. Mindezek következménye a diffúz elégedetlenség érzése.
Ma félünk a semmittevéstől. Bár az agynak éppen ez az alapállapota. Az általunk ismert világot is az aktívan semmittevő emberek hozták létre (Einstein pl. rengeteget sétált). Ráadásul a semmit nem csináló befelé fordulás nem esik mindig jól. Néha kellemetlen gondolatok jönnek. Kellemetlen és depresszívvé tesz a rumináció, azaz a gondolatokon való kérődzés. Kifáradnak a szándékos koncentrációért felelős agyterületek, és DAF-szindrómát (directional attention fatigue) idéznek elő. link
Ha kialakul e kellemetlen helyzet, megoldás lehet pl. az erdőfürdés – hangokra figyelés, amely lényegében a nem szándékos figyelem gyakorlása. Ez enyhíteni tudja a folytonos szándékos figyelem (TPN – task positive network) okozta károkat, mert pihenni hagyja annak agyterületeit. A semmittevést nehéz elkezdeni a szociális nyomás miatt, mely szerint folyton hatékonynak kell lennünk: “az a jó, aki termel”. “annyit érsz, amennyit megtermelsz”, “egyébként pedig élősködsz” – fejtegeti Szász Máté neurobiológus. (ref.: MG)
Előző rész: link .
HVG