A Karmelitában berendezett könyvtár már az épület látogathatóvá tétele előtt is ismerős lehetett: gondosan szűrt videókon és sajtófotókon láthattuk. Bár a hatalmas földgömb nyilván sokak figyelmét elvonta, a polcokra is érdemes volt figyelni: a helyiséget közel 250 millió forintért alakították ki, a benne található “nem nyilvános közgyűjtemény” számára pedig több mint 140 millió forintért vásároltak könyveket.
A Karmelita könyvtára különleges helynek számított az Orbán-éra alatt. A volt miniszterelnöki székhely a Fidesz várbeli építkezéseinek azon ritka részletei közé tartozott, amelyről elvétve napvilágot láthatott egy-egy fotó – miközben az épület többi részéről külön engedély nélkül tilos volt képeket készíteni, közzétenni pláne. Mindezt az épületet gondozó Várkapitányság munkatársai osztották meg velünk, akiktől külön kérésre lehetőséget kaptunk, hogy közelről szemügyre vehessük a könyvtárat, amelyről már a kósza fotók alapján is sejteni lehetett: a decensen sorakozó bőrkötések igazi kincseket rejtenek. Ráadásul a falakon és a tárlókban sorakozó festményekkel, műtárgyakkal ellentétben (amelyekről ugyancsak részletes cikkekben számolt be online felületünk, lásd: Ez is a NER-es fényűzés része?, link ), ez esetben nem kölcsönzött alkotásokról van szó.
A mintegy hatezer kötetes gyűjteményt kizárólag a miniszterelnök könyvtára számára tervezték és szerezték be. Így létrehozva egy “nem nyilvános közgyűjteményt”, amelynek kötetei “vásárlás útján kerültek a magyar állam tulajdonába”, fogalmazott a Várkapitányság. A cég tájékoztatása szerint ez egy “reprezentációs térként, valamint szakirányú könyvtárként” funkcionáló gyűjtemény, amelynek alsó szintje klasszikus muzeális gyűjtemény, a felső elsősorban szakkönyvtárjellegű. Hangsúlyozták: “Megtalálhatók a klasszikus, háború előtti magyar polgári könyvtár kedvelt kötetei és sorozatai, amelyek eleganciájuk mellett melegséget és egyfajta századfordulós nosztalgiát csempésznek a modern falak közé.” Azaz: díszletként szolgáltak.
Magyar Narancs