A gyógytornász szerint különösen fontos a hosszan fenntartott statikus testhelyzetek kerülése, mivel a mozdulatlan ülés fokozza az izmok kifáradását és a szövetek terhelését. Az ülést javasolt rendszeresen megszakítani, kb. 30-60 percenként felállni, néhány percet sétálni vagy testhelyzetet változtatni. Hasznosak a napjainkban már elérhető állítható magasságú munkaasztalok, amelyek ülő és álló helyzetben egyaránt használhatók. Több kutatás arra utal, hogy már 1-2 perces szünetek is kedvezően befolyásolják a keringést, és csökkenthetik a mozgásszervi panaszok kialakulásának kockázatát. A szakmai ajánlások tehát nem egyetlen “tökéletes” testhelyzet kitartását hangsúlyozzák, hanem a megfelelő munkapozíció mellett a rendszeres helyzetváltoztatást és a statikus terhelés megszakítását. (A pécsi orvoskaron, a YourLife programban több oktatóvideót készítettek arról, hogyan érdemes átmozgatni magunkat hosszú ülőmunka esetén, ezeket itt lehet megnézni: link )
Azt, hogy folyamatosan változtassuk a testhelyzetünket, elő is lehet segíteni dinamikus ülőfelületekkel, ezek lehetnek például az egyensúlyozó ülőpárnák, vagy a nagyméretű ülőlabdák is. Hasznosak lehetnek a hasonló célra kialakított szivacs párnák, valamint a térdelőszékek. Ha időről időre ezeket is használjuk, az elősegítheti a testtartás folyamatos finom korrekcióját, csökkentheti a statikus terhelést, valamint fokozhatja a törzs stabilizáló izmainak aktivitását.
Bár alkalmazásuk nem helyettesíti a rendszeres mozgást és a megfelelő munkaállomás kialakítását, kiegészítő eszközként hozzájárulhatnak a mozgásszervi panaszok megelőzéséhez.
Azt még kiemelte a Boldizsár Katalin gyógytornász, hogy a leghatékonyabb beavatkozási pont maga a munkahely. “Mivel a veszélyeztetett populáció tagjai itt töltik az idejük nagy részét, célzott munkahelyi egészségfejlesztési programokra és ergonómiai kockázatértékelésre van szükség” – figyelmeztetett.
Pulzus HVG