A Digiteket c. könyvtáros szaklap interjúsorozatot közöl a kurrens kutatásoktól. Ezzel a svéd könyvtárosok kurrens szakmai ismeretekhez jutnak (előbb, mint a majdani tudományos publikációk), illetve akár fel is vehetik a kapcsolatot a kutatókkal, együttműködés céljából. A kutatási témák közül szemezgetünk. Szerinted érdemes lenne a hazai könyvtári kutatásokat is közzétenni – akár menet közben? (MG)
– Az információs társadalmi és etikai kérdéseket vizsgálom, különösen a MI és a halál utáni adatok felelős kezelését. Például etikai kérdések – azaz, hogy milyen digitális anyagok maradtak egy elhunyt személyről a személyes gyűjteményekben (fájlok, fotók, levelezés), és a közösségi médiában. – Jesse Dinneen (Boras Könyvtár- és Információtudományi Kar)
– Az információ demokráciabeli szerepének tágabb jelentése érdekel. Kutatásom a fiatal nők szexuális és reproduktív egészségükkel kapcsolatos fontos döntési lehetőségei és az ehhez szükséges társadalmi feltételek közötti kölcsönhatásról szólt. Az elmúlt években a közkönyvtárakat és a közkönyvtárosok munkájának módját kutattam. Különösen érdekelt, hogy a mindennapi munka kapcsolódik-e, és ha igen, hogyan, a politikai dokumentumokhoz. – Johanna Rivano Eckerdal (Könyvtár- és Információtudományi Docens, Lundi Egyetem)
– Hogyan integrálható a közösségi címkézés és az automatikus indexelés a meglévő tudásszervező rendszerekbe, s e rendszerek hogyan működnek felhasználói szempontból? Emellett azt is vizsgálom, hogy a MI-technológiák hogyan befolyásolják a kulturális örökség és a metaadatok hozzáférhetőségét. Koraljka Golub (Linnaeus Egyetem Kultúratudományi Tanszék)
– Ukrán könyvtárosokat interjúvoltam, hogyan szállítanak könyveket a fronton szolgálóknak (a kijevi Jaroszlav Mudrji Nemzeti Könyvtárral, regionális és helyi könyvtáraival karöltve). Hogyan segítik a katonai védelmet a könyvtárak a háború alatt. – Sonja Fagerholm Gullberg, Történelem és Kortárs Tanulmányok Tanszéke, Södertörn Egyetem)
– A bibliometria leginkább kutatásmérő eszközként ismert, de erősen kritizálták amiatt, hogy egyoldalúan használja fel az egyes publikált cikkekhez tartozó összes kutatási információt. A szerzőkkel, intézményekkel, tématerületekkel és egyéb tartalmakkal kapcsolatos információk felhasználhatók a kutatási kapcsolatok sokkal érdekesebb elemzéséhez. Ez magában foglalhatja a társszerzőség és más együttműködések elemzését, a hasonló irodalomra hivatkozó kutatók kutatási frontjait, vagy a kutatás intellektuális alapját annak vizsgálatával, hogy mely kutatásokat idézték együtt. – Gustaf Nelhans (Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, Borasi Egyetem)
– Hogyan terjednek és formálódnak a klímaváltozással kapcsolatos álhírek a podcastokban, és különösen: milyen taktikákat alkalmaznak a dezinformátorok, szemben a komoly podcast csatornákkal. Emellett a svéd lakosság olvasási szokásait is vizsgálom, és nemrégiben közelebbről is megvizsgáltam, hogy mely csoportok nem olvasnak sokat, és mi a közös az olvasókban és a nem olvasókban, és mi különbözteti meg őket. – Elisa Tattersall Wallin (Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, Borasi Egyetem Könyvtártudományi Kara)
Digiteket