Jó hírnek mondható, hogy 2000 és 2024 között a teljes magyar munkaképes korú népesség iskolázottsága folyamatosan nőtt, de a fiatalabb korosztályra vonatkozó néhány adat árnyalja mindezt. Például az, hogy a 20-24 évesek (különösen a férfiak) között uniós szinten is kirívóan magas (14-19%) a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya. 2024-re már csak egyetlen olyan európai uniós ország volt, ahol kisebb volt a fiatal diplomások aránya, mint nálunk.
Egy konkrét – a fagyasztók hőmérsékletével kapcsolatos – egyszerű, hétköznapi, értelmező feladat példáján mutatták be, hogy amíg azt 2017-ben még a felnőttek 18, 2023-ban már 28 százaléka nem tudta megválaszolni. Ez pedig drasztikus képességromlás, igaz, Munkácsy Balázs közgazdász hozzátette, hogy uniós szinten is hasonló tendenciákat mutattak az adatok.
A készségszintek összefüggnek ugyan az iskolai végzettséggel, de ezzel kapcsolatban – főképp a szövegértés területén – a tanulmány igencsak elgondolkodtató adatokat ír le. Az érettségi nélküli szakmunkás végzettségűek és az annál alacsonyabb végzettségű felnőtt népesség több mint 80 százaléka(!) legfeljebb a PIAAC hatszintes skálája második szintjén teljesített (ami azt jelenti, hogy éppen érti az egyszerűbb írott szövegeket). Ami még aggasztóbbnak tűnik, hogy az érettségizettek csaknem fele és a diplomások csaknem negyede sem tudott ennél jobb eredményt elérni. Azaz a felnőtt népességen belül aggasztóan nagy azoknak az aránya, akik szövegértési képesség-szintje nem éri el egy modern gazdaságban szükséges szintet.
HVG360 / térítéses tartalom