Érdemes minél inkább bevonni az apákat a gyerekek életébe. Előnyt jelenthet a legkisebbek számára az iskolában, ha az édesapjuk korábban sokat rajzolt velük, olvasott és mesét mondott nekik, társasjátékoztak, sportoltak vagy akár énekeltek együtt – állítják a Leedsi Egyetem kutatói. A szakemberek közel ötezer angliai, anya-apa-gyerek háztartásból álló reprezentatív minta adatait elemezték, 2000 és 2002 között született gyerekek életét nyomon követve.
Kiderült, hogy azok a háromévesek, akikkel sokat foglalkozott az apukájuk (is), ötéves korukban jobban teljesítettek a többieknél, az ötévesekkel történő apai törődésnek köszönhetően pedig a gyerekek jobb eredményeket értek el az iskolában hétéves korukban. Természetesen az anyai nevelésnek is van hatása, ez azonban elsősorban a szociális viselkedést és az érzelmeket befolyásolja. A brit kutatók szerint az “apaidő” inkább a tanulási sikerekkel függ össze, ami azt mutatja, hogy az apukák valami mással járulnak hozzá a gyerek fejlődéséhez. A kutatók komoly statisztikai módszereket alkalmaztak a különböző változók közötti kapcsolatok felderítésére. Ellenőrizték a gyerek nemét, etnikai hovatartozását, társadalmi-gazdasági helyzetét, testvéreinek számát, korábbi óvodai nevelését, az apa életkorát stb. Az apai odafigyelés gyakorlatilag minden gyereknek segített, etnikumtól vagy társadalmi-gazdasági helyzettől függetlenül. Az nemigen számított, mikor voltak együtt a gyerekeikkel, a hétköznap és a hétvége egyaránt megfelelő időszak volt.
HVG (11. sz.) / térítéses tartalom