Így kellene megelőzni a dezinformációs problémákat világszerte? (olvasóink szavazatára)

Ahogy idáig, úgy továbbra is hatalmas problémát jelent a dezinformáció és az általa okozott negatív hatások. Latin-Amerika országai két napos online konferenciát szerveztek a téma köré építve 2023. szeptember 27-28-án. A kérdés fontosságát mutatja, hogy az eseményre 52 országból több mint 2 ezer regisztráció érkezett. Az előadások főleg spanyol nyelven zajlottak, angol fordítással.

Az első nap a dezinformáció problémáját járta körül. Három újságíró következő három példát hozta fel, és ezeket járták körbe: a bevándorlókat érintő dezinformációk, a hamis rák elleni gyógymódok, és a nemek kapcsán kialakult dezinformációk.
Megállapítások:
– Céljuk a pénz és/vagy hatalom megszerzése, és a dezinformációt eszközként használják.
– Az üzeneteket a közösségi médiában egy kis hálózat terjeszti, de mögöttük egy összetett hálózat áll.
– Nemcsak saját hamis üzeneteiket terjesztik, hanem igyekeznek lejáratni a hiteles forrásokat. Gyakran egyszerű “megoldásokat” hirdetnek bonyolult problémákra.

Két stratégia merült fel ezek ellen:
– Pontos információk proaktív terjesztése.
– Közösségi média platformok erősebb moderálása, beleértve a figyelmeztetéseket és a kártékony fiókok blokkolását.
A Digitali News Report ajánlott olvasmány a témában: link .

A második nap a dezinformáció elleni innovatív stratégia kialakítására fókuszált.
– A spanyol Europa Press munkatársai bemutatták a SARA nevű FND-t, ami egy intelligens hamis hír-felismerési eszköz, és generatív AI platformon alapul.
Természetes nyelv megértése alapján kiemeli a szöveg esetlegesen hamis részeit, amelyeket az újságírók áttekinthetnek és vizsgálhatnak. Sőt meg is magyarázza a platform, miért jelölte megy a gyanús részeket.
– Tovább fejlődött a Google Fact Check Explorer is, (link főleg a hamis képek azonosításában. A képeket összehasonlítja az adatbázis korábbi képeivel.

Három fő hamisítási típus van: másik helyre teszik a kép tartalmát, dátumát hamisítják meg, képmanipulációval plusz embert tesznek a képre.
– Az argentin Content Authenticity Initiative link 1500 tagból álló konzorcium. Egy hashelési technikát alkalmaznak, ami biztonságosan azonosít egy eredeti, nem átformált képet. A hash kód lehetővé teszi a képet érintő változások követését.
– A Full Fact a tényszerűség-ellenőrzőknek azt segít megmutatni, hogy milyen tényeket kell leginkább ellenőrizniük, mivel a kérelmek száma meghaladja a kapacitást. Segít azonosítani azokat a kéréseket is, amiket korábban már ellenőriztek.

Az összes előadás megtekinthető a konferencia YouTube csatornáján: első nap: link és második nap: link .
Mindenkinek érdekes lehet a témával foglalkozók közül, nem csak a Latin-Amerikában élőknek. Tanulhatunk megoldásaikból (ref.: Habók Lilla)

Hírforrás:
News Break