A könyvtár feladata a tudatos információfogyasztás támogatása. De mi a helyzet állami és használói ellenszélben?
A tipikus álhírfogyasztó jellemzője:
– alacsony szintű analitikus gondolkodás
– csekélyebb digitális írástudás
– magyarországi felmérés szerint: kormánypárti
“Az álhírek (…) adhatnak egyfajta kontrollérzést az embernek, ami segít túlélni a nehéz helyzeteket.” Az álhíráradat eredménye: polarizáltság és széthúzás – amely ellen a könyvtár elvileg közösségépítéssel küzd.
“… a dezinformáció népszerű elem a populista rendszerekben, mivel a hatalom megtartásának egy fontos eleme. Kreálunk egy ellenségképet, majd azt kommunikáljuk, hogy állandó támadás alatt állunk. Az autokrata vezetők megmentőnek állítják be magukat, a normalitás egyfajta követeként. Ezt az ellenségképet nagyon jól kiszolgálják a dezinformációk.”
Az álhírek lehetséges ellenszerei:
– nudge intervenció (gyors, felületes)
– a digitális írástudás fejlesztése (lassabb, hatásosabb, nem jut el a legveszélyeztetettebbekhez) – ami a könyvtár hagyományos terepe.
– beoltás-elmélet: az emberek megtanítása az álhírgyártás technikáira (lassabb, hatásosabb, de nem jut el a legveszélyeztetettebbekhez). Ez utóbbi is kiváló lehet a könyvtári kritikus olvasás rendezvényen. (ref.: MG)
24.hu