Múlt heti anyagunkban – Kik érdekeltek / ellenérdekeltek a könyvtárak stratégiai megújulásában? – nézzük újból – röviden, empirikusan felvázoltuk a könyvtárosok, könyvtárhasználók, könyvtárszakmai vezetők, könyvtárfenntartók és a kormányzat megtapasztalható attitűdjeit a könyvtárakkal kapcsolatban. Mivel nincsen ismert könyvtári stratégia, nem kerültek bele a lehetséges könyvtári irányok. Most – szintén empirikusan felvázolunk néhány lehetséges, 5-10 év alatt megvalósításra érdemleges irányt.
– a könyvtárak bevonása társadalmi ügyek megoldásába, a könyvtári hálózat, bizalom és szakértelem kihasználásával (vö.: link )
– a kormányablakok funkcióinak részbeni támogatása, átvállalása (vö.: link )
– ügyfélszolgálati hálózat és találkozási pont: “megbízható hely”, más közszolgáltatók, hivatalok, hatóságok számára is
– oktatási és ismeretterjesztési funkciók bővítése, olyanoké is, melyeket ma a Digitális Jólét Program lát el; országos szinten: Tananyag clearinghouse
– kisebbségek, bevándorlók, hátrányos helyzetűek támogatása (vö.: link )
– tudatos közösségfejlesztés (vö.: link )
Veszélyek:
1. ciklusonként újrainduló közkönyvtárközeli projektek (Teleház, e-Magyarország, DJP). Lehetséges okok: a könyvtári döntéshozók nem képesek
– vonzó víziót összeállítani a kormányzat részére
– a könyvtárakat hatékony és eredményes rendszerré formálni,
ezért a mindenkori kormányzat a közkönyvtári hálózaton kívül teremt új, a könyvtáraknak részben legalábbis konkurens információs funkciókat. A felsőoktatási és iskolai könyvtárak más jellegű gondokkal szembesülnek.
2. egy könyvekre alapuló Netflix-jellegű szolgáltatás és a tényleges automatizálás kiválthatja a könyvtárak jelenlegi funkcióinak nagyobb hányadát.
KIT-összeállítás