Az élővilág iránt ösztönös érdeklődést mutató gyerekek előbb-utóbb felteszik maguknak és rögtön az első útjukba akadó felnőttnek is a logikus kérdést, hogy vajon miként lesznek utódaik a különböző állatoknak. A magyarországi közoktatás természetismeret és biológia óráin azonban szaporodás címszó alatt legfeljebb vázlatos anatómiai leírások, sejtszintű folyamatok és genetikai szabályszerűségek kerülnek terítékre, a jó esetben kiskamaszkorban megejtett szexuális edukáció során pedig legfeljebb a téma humán vetületeivel szembesül az ember gyereke.
Megfelelő ismeretanyaggal felvértezett felnőtt kevés akad, az elérhető szakirodalom az avatatlanoknak többnyire értelmezhetetlen, a népszerű természetfilmek pedig csak elvétve tárgyalják ezt az alapvető, a törzsfejlődés szempontjából megkerülhetetlen témát. Így a gyermeki kíváncsiság kielégítetlen, a tudás pedig hiányos marad. Érdemi felvilágosítás híján a szaporodás rendkívüli sokfélesége mellett arról sem értesül az élő környezetének megismerésére törekvő, ilyen irányú gerjedelmeit csak a módszeres köznevelés hatására elveszítő embergyerek, hogy a szexuális magatartásformák nem szorítkoznak a különböző nemű egyedek közötti interakciókra. Vagyis, hogy a másság általánosan elterjedt jelenség az egész állatvilágban.
A hiány szerencsére pótolható. Pár hónapja magyarul is megjelent a Németországban három éve kiadott Az állatok szerelmi élete című szaporodásbiológiai kisenciklopédia. A kötet még a felnőtt olvasót is meglepheti, a 12 éves vagy annál idősebb gyerekek pedig az élményalapú tanulás kritériumai mentén szórakozva kapnak tudományosan korrekt tájékoztatást az élővilág szexualitás terén is pazar sokféleségéről. (A könyvet egyébként 12-től 102 éves korig ajánlják olvasóik figyelmébe a szerzők.)
Qubit