A magyar helyzet mindig is kicsit rosszabb volt a csehekéhez vagy a szlovénekéhez képest annyiban, hogy az iskolázatlan népesség nagyobb aránya miatt kevesebben dolgoztak. Ezért nekünk többet kellett költeni jóléti kiadásokra ahhoz, hogy alacsony maradjon a szegények aránya. …
Ilyen magas bérköltségekkel egyre kevésbé éri meg iskolázatlan alkalmazottat foglalkoztatni. A munkába állást segítő képzéseket és szolgáltatásokat pedig fokozatosan leépíti a kormány, helyettük a közmunkára költ mind többet. Másrészt általában is igaz, hogy egyre kevesebbet fordítunk a szociális szolgáltatásokra, illetve az oktatásra, ami hosszabb távon tovább növeli a szegénységet. Pedig előbbi a szegénység megelőzésében és a kilábalásban is nagy szerepet játszik. … Szlovákiában uniós forrásokból építették ki a települési szociális munkások hálózatát, akik a gyakran szegregáltan élő hátrányos helyzetű közösségek társadalmi befogadását segítik szolgáltatásaikkal.
A magyar iskolarendszer differenciálás helyett úgy oldja meg ezt a pedagógiai feladatot, hogy elkülöníti a lemaradó gyerekeket. Ez a szelekció nagyjából a hatodik osztály végére lezárul, amikor a jobb képességű tanulókat átíratják a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba. Az alacsonyabb presztízsű iskolatípusba, a nyolcosztályos általánosba és utána szakiskolába járó gyerekek alapkészségei kevésbé fejlődnek, azaz tovább nőnek a hátrányaik.
Figyelő (megrendelői regisztrációval)