Daniel Willingham (legújabb könyve: Olvasóvá nevelés) szerint az olvasással kapcsolatban ne az legyen a legfőbb szempont, hogy a gyermek megtanuljon olvasni, hanem hogy megszeresse magát az olvasást. Nagy a különbség a két hozzáállás között!
Nem ért egyet azokkal a megállapításokkal sem, miszerint a gyermekeknek azért kell megtanulniuk olvasni, hogy jó állampolgárokká váljanak, vagy sok pénzt keressenek, sokkal fontosabb, hogy a gyermek megtapasztalja az olvasás fontosságát, és az olvasás útján megszerezhető élményeket.
Tanácsai szülőknek:
– Óvodás korú gyermekekkel hangosan olvassanak, mondókázzanak.
– Példaadás: olvasó szülő gyermekének nagyobb az esélye arra, hogy ő is az olvasás útjára lépjen.
– Minél több helyen legyen a könyv megtalálható, ezzel is további lehetőséget teremtve az olvasásra.
Az elektronikus eszközök miatt nem csökkent az olvasási kedv a fiatalok között. A ‘feeling’ (érzés), a hozzáállás változott meg. Manapság már nem lehet unatkozni, nem lehet, hogy ne szórakoztassuk magunkat azonnal, ott és ahol az elérhető.
‘A jutalmazás nem mindig hozza meg a kívánt eredményt. Ha azért megjutalmazzuk / fizetünk a gyermeknek, mert olvas, azt az üzenetet közvetítjük, miszerint az olvasás élménye nem fogja a megfelelő élményt nyújtani, és csak kényszerből fogja a kezébe venni a könyvet.’ (ref.: NM)
NPR