Érdemes elgondolni, hogy a forrongó oktatás körüli “érdekegyeztetés” tétje a könyvtárhasználat mennyiségét és minőségét radikálisan befolyásoló tényező. Nem mindegy tehát, hogy a könyvtáros – egyénileg vagy közösen, közösségi mivoltában hogyan szólal meg – vagy éppen hallgat sűrűn – a témában. Nézzünk néhány közvetlenül ható tényezőt:
1. A könyvtárhasználók derékhadát az iskolarendszerben résztvevők adják; közvetetten is: a magasabb végzettség nagyobb potenciális könyvtárhasználatot jelent.
2. A rászorulók kezének egyre nagyobb arányú elengedése csökkenti az érintettek könyvtárhasználat iránti képességét is.
3. Egykönyvű oktatás: több, a diákok helyzetéhez alkalmazkodó, szabadon választható (tan)könyv nagyobb könyvtári forgalmat generál.
4. Pedagógusi leterheltség – korlátozza szakmai megújulásuk lehetőségét, amihez igénybe vehetné a köz- és szakkönyvtárak kínálatát.
5. A felsőoktatás létszámának csökkenését a demográfiai okokon túl erősíti a diákok gimnázium helyett szakiskola felé terelése.
6. Az ipar összeszerelő üzemek felé fordulása csökkenti a kutatás-fejlesztésben lévő stratégiai potenciált, ami negatívan hat vissza a szak- és vállalati könyvtárak forgalmára.
A könyvtárak, könyvtárosok küldetése – és sok szempontból jövője – tehát szorosan összefügg az oktatási rendszer képességeivel és minőségével. (MG)
Kapcoslódó: link
KIT-összeállítás