Megkérdeztük: Ki kell-e állni a könyvtárosoknak a sztrájkoló pedagógusok mellett?

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
5 – Igen, de én nem merek, mert nagyon is tudom…
7 – Persze, ki is állunk.
12 – Miért? Ők sem álltak ki mellettünk.
40 – Igen.
19 – Nem.
1 – Ha a fenntartó is támogatja valahogyan a sztrájkot.
Szöveges válaszok:
1. Igen, ki kellene állni – de nem nagyon tesszük! Ahogy magunkért sem állunk/álltunk ki! 🙁
2. Feltétlenül. (Mártaházi Zsuzsanna)
3. [A szavazás első, kevesebb választási lehetőséget kínáló változata idején jött levél] “Kevés a válaszadási lehetőség. – Pl. nincs az, hogy: nem. – Pl. a tanár nem sztrájkolhat, ha van tartása. Véleményem: A pedagógiai dolgozó, ma már alig tanár. A tanáregyéniségek (a valódi tanárok) elhagyták a pályát, szinte mind, vagy kimobbingolták őket. Devalválódott ez a szakterület. Üresfejű zseboroszlánok próbálkoznak valamit tenni, de, nem sikerül nekik, nem érettek rá.
A tanárképzés csak szakterületre fókuszál, holott a pedagógia, a didaktika és a NEVELÉS tudománya fontosabb.
A tanár évtizedek óta siránkozik, nyafog, pedig a többi közalkalmazotthoz képest kedvezőbb helyzetben vannak. (Munkaidő, bértábla, pótlékok, stb.)
Amennyiben a tanár nem akar dolgozni ennyiért, engedje oda azokat, akik valóban dolgoznak és akik valódi nevelési – tanítási munkát végeznek az eddigi pszeudo-tevékenységek helyett.
A tanárok munkája mérhető. Az utóbbi évtizedek bizonyították, hogy milyen minőségű munkát végeztek. Ha szóba állunk pl. tíz 40-50 év alatti fiatallal, különböző rétegekből, akkor nyilvánvaló a sekélyes munkavégzés.
A pedagógusnak szinte semmi sem jó. – Amennyiben pl. heti 200 000,- Ft-ot vinne haza, emellett heti 10 000,- Ft cafeteriát, és ingyen ebédet kapna az iskolában, és napi 2-3 órát kellene tanítania, akkor az sem lenne jó neki.” (Benyovszki Pál Márton)

A számok szerint a könyvtárosok többsége kiállna a pedagógusok mellett, ugyanakkor közel negyedük ellenzi ezt a szolidaritást. Az adatok ábrázolása diagramon: link . (MG)