A fejlesztőpedagógus “receptjére”, őt előre tájékoztatva a könyvtári társasjátékokról, tudatosan lehet kölcsönözni a gyerekeknek társasjátékot. (MG)
A hátrányos helyzetben lévő, általában szegényebb körülmények között élő gyerekek gyakran úgy kezdik el az iskolát, hogy már kezdettől fogva lemaradásban vannak a többiekhez képest. Geetha B Ramani és szerzőtársai egy amerikai kísérletben korábban már megvizsgálták, hogy olyan társasjátékokkal, amelyek tipikusan egy lineáris, számokkal ellátott pályára, azaz tulajdonképpen számegyenesre épülnek, fejleszthető-e a gyerekek matematikai képessége még iskoláskoruk előtt.
Az volt a feltételezésük, hogy a korán lemaradó gyerekeknek nem elég jó az arányérzékük, ezért amikor bekerülnek az iskolába, sokkal nehezebb értelmezniük például az egyszerű összeadásokat, vagy más alapvető matematikai műveleteket, mert a számok túl elvontak nekik.
A jól felépített társasjátékok segítségével viszont sikerült közelebb hozni a számok világát a gyerekekhez. A számegyenes típusú pálya, amelyen célba kellett érniük, lépésről-lépésre segített megértetni, hogy a számok hogyan következnek egymás után, milyen viszonyban vannak egymással. Ebben a kísérletben a kontrollcsoport társasjátékának pályája ugyanolyan volt, de nem voltak felfestve rá a számok, csak színek. Az eredményeik azt mutatták, hogy a számokkal ellátott játékot játszó gyerekeknek javult a matematikai képessége, amellett, hogy a játék élvezetét nem vesztették el. A számok nélküli, színezett pályán játszók matematikai képességei viszont nem változtak, így egyértelműen a két pálya közötti különbség segítette elő a fejlődést. (G7)
G7