Éljen-e a könyvtár az employer branding eszközével? – Érvek és ellenérvek

Bár Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt kap a munkáltatói márka építése, a vállalatok a munkavállalók számára legfontosabb jellemzőkben, mint például a versenyképes fizetés, továbbra sem jeleskednek. Ahogy más “termékeknél”, ebben az esetben is a népszerűsítésben a legnagyobb ereje a szájreklámnak és az elégedett fogyasztónak – munkavállalónak – van. (HVG)
Employer branding (munkáltatói márka építése) kérdése lehet a könyvtárban: mennyire vonzó dolgozni a könyvtárban, illetve:
– könnyen kapunk-e értékes munkaerőt (vagy inkább olyanok jönnének hozzánk dolgozni, akik máshova hiába jelentkeznék)
– büszkék-e munkatársaink arra, hogy a könyvtárunkban dolgoznak; ajánlják-e ismerőseiknek munkahelyként (felmérést ld.: link
Lássunk néhány, egymásnak feszülő érvet.

Nincs szükség munkáltatói márka építésére a könyvtárban, mert:
– egy közelmúltbeli interjú link szerint sokan szeretnének (az adott) könyvtárban dolgozni.
– a könyvtár megbecsültsége nem függ a benne folyó munka minőségétől link
– igazából nem is mérjük a munkateljesítményt, tehát nem mondhatjuk egyértelműen ki, kinek milyen szintű a munkája link
– ha munkatársainknak nincs sok esélye a munkaerő-piacon – könyvtári referenciával a háta mögött. Ha nincs, akkor megint nem fontos a márkaépítés: úgyis nyakunkon marad a kiégett munkatárs
– ha nálamnál perspektivikusabb, minőségibb munkatársat veszek fel, akkor hamarosan túlnőhet rajtam, veszélyeztetheti pozíciómat
– munkatársaink inkább féltik pozícióikat, nem akarnak / tudnak más munkahelyet, más tapasztalatot szerezni
– nincs rá pénzünk és szaktudásunk, a könyvtári szervezetek nem indítanak ilyen tanfolyamot és nem mutatnak ilyen példát sem.

Szükség van munkáltatói márka építésére a könyvtárban. mert:
– ha legalább sejtjük, hogy az intézményünkben folyó munka még javítható lenne, akkor érdemes lehet a jobb minőségű munkatársak megszerzésére – vagy éppen megtartására – gyúrni
– lelkes munkatárs nélkül aligha lehet menő projektet összehozni
– a nemzetközi trendeket figyelve és hosszabb távon – a létünk mégiscsak a szolgáltatásminőségen (s az e mögötti humán minőségen) múlik: megszorítás, bezárás jobban elkerülhető.
A fenti listában több a hátrány. Kérdés azonban, hogy melyik szempont a fontosabb. No, és a felismerést követően van-e akarat. (MG)