A múlt héten szóltunk Péterfi Rita cikkéről link Most egy további izgalmas részlet:
… Az előadás kezdete előtt néhány perccel, a gyülekezőket figyelve gyanakodni kezdtem. Mint kiderült, jogosan. Ugyanis nem pedagógusok érkeztek, hanem a helyi nyugdíjas klub tagjai. Mikor ez világossá vált számomra, még volt két perc a kezdésig, az újratervezésre. Igen jó hangulatú, érdeklődő, befogadó közönséggel volt dolgom. De miért is meséltem el ezt? Hálás voltam nekik, ugyanis ők és ez a helyzet adta az ötletet, hogy egy olyan csoportban, a nagyszülőkében kezdjünk el gondolkodni, akik addig nem kerültek a látóterünkbe. Ezen alkalommal vált nyilvánvalóvá, hogy a gyerekek körül sok esetben a nagyszülők azok a személyek, akik rendszeresen jelen vannak. Mint kiderült, a legfontosabbat tudják adni unokáiknak: az idejüket és a figyelmüket, amiből a szülőknek gyakorta kevesebb van. Ráadásul sok esetben rendelkeznek egy olyan tudással is, amelynek nagy hasznát vehetjük: számos mondókát, dalt, kiszámolót, ritmusos játékot ismernek, s vannak kedvenc olvasmányaik gyerekkorukból. Amire viszont kevéssé van rálátásuk, az a mai könyvtermés. Segítségre ezen a területen szorulnak.
Könyv Könyvtár Könyvtáros 2015/4.