Az egyetemi oktatás és tanulás, valamint az oktatás szervezeti keretei is mélyreható változáson mennek át a technológiai fejlődés, az internet (és valamennyi következménye) nyomán. A tanulás nyitottabb, interaktív formái a tájékoztatási szakemberektől is új szerepek felvállalását kívánják meg az új kihívásoknak való megfelelés, az új igények kielégítése érdekében. E követelmények alapján az egyetemi könyvtáros a következő szerepeket kell(ene), hogy betöltse:
– a fizikai és virtuális gyűjtemények ‘gesztora’;
– tájékoztatási szolgáltatást nyújtó (gatekeeper) és tanácsadó (personal information consultant);
– metaadatok előállítója;
– virtuális tájékoztató mail és chat révén;
– a hálón található információk közvetítője és értékelője;
– az információs műveltség alakítója;
– ismeretek kezelője és tartalmak szerkesztője az intézményi repozitóriumok tekintetében;
– a kutatás támogatója, bibliometriai módszerekkel segítheti a kutatómunka értékelését, társadalmi hatását;
– a szerzői jogok rendezője a digitális repertóriumokkal kapcsolatos szellemi tulajdonjogok ügyében;
– kapcsolatkezelő, amennyiben mind az egyéni felhasználókkal, mind azok csoportjaival kapcsolatot épít a szolgáltatások személyre szabása, illetve online marketing révén (community manager);
– kulturális tevékenységek kezdeményezője, szervezője. (A 21. század egyeteme: új oktatás, új könyvtáros; ref.: Mohor J.)
Humanus