A négy tér modelljét 2010-ben mutatták be Dániában egy közkönyvtárakról szóló jelentésben. A modellben szereplő négy tér a közkönyvtárak négy alapcéljához, négy alapértékéhez kapcsolódik, ezek a következők:
1. az élményszerzés,
2. a részvétel,
3. a problémamegoldásra való ‘felvértezés’ és
4. az innováció.
Az első két cél inkább az egyén boldogulásával kapcsolatos, a második kettő inkább társadalmi jellegű. A modell megvalósítása során a könyvtárak használóinak módjuk nyílik a könyvtári terekben a tapasztalatszerzésre, felfedezésre, részvételre és alkotótevékenységre egyaránt. Az említett négy célnak kell mozgatnia a könyvtárak fejlesztését, tervezését, be- és átrendezését. A négy, egymást részben átfedő tér funkciói a következők:
1. az inspirációszerzés,
2. a tanulás,
3. a találkozás és
4. az alkotótevékenység.
A terek nem feltétlenül konkrét, fizikai tereket jelentenek, hanem olyan lehetőségeket, amelyek a fizikai könyvtárban és a kibertérben egyaránt megvalósulhatnak. Ideális esetben a terek egymást és egyben a könyvtár céljainak megvalósítását is támogatják.
A tanulás tere az élményszerzésre és a problémamegoldásra való felvértezéshez egyaránt szorosan kapcsolódik. A tanulási folyamat ma már párbeszédet jelent — ki-ki maga határozza meg saját tanulási igényeit [Skandináviában – MG], a tanulás színtere informálissá vált (házifeladat-klubok, tanulási terek, nyitott kurzusok). Példák: Idea Stores (Egyesült Királyság), Experimentarium — kísérleti gyermekkönyvtári projekt (Dánia), a malmöi városi könyvtár részlege 9-12 éveseknek. (ref.: Hegyközi I.)
Humanus