Az ukrán Jaroszlav Mudrij Nemzeti Könyvtár link 2026 szeptemberében 10 régió 96 könyvtárában – beleértve Kijev könyvtárait is – felmérést végzett. E könyvtáraknak szerepei kibővültek: bombamenedék a könyvtár, mentálhigiénés tanácsadás és pszichológiai segítségnyújtás szolgáltatója, ill. közösségi központ. A 115 válaszon alapuló elemzés a helytállás sokféle formáját villantotta fel. Az elszenvedett károk ellenére sok könyvtár megpróbál nyitva maradni. A teljes körű invázió kezdete óta az ukrán nyilvános könyvtári hálózat 18,7%-kal zsugorodott. A megszállt területeket tartalmazó régiók, pl. Luhanszk és Herszon könyvtáraik 92%-át veszítették el (Zaporizzsija: 88%, Donyeck: 82%). Ennek ellenére sok könyvtár megújította szolgáltatásait.
A Donyecki régióból egy falu, Novoekonomicsne könyvtárosa pl. postai úton kezdte küldeni a könyveket. Online klubokat indítottak, hogy kapcsolatban maradhassanak az emberekkel. Noha 2025-ben felszabadították a falut, azt továbbra is heves tüzérségi támadások érik. A könyvtár a saját Facebook-oldalán keresztül tartja a kapcsolatot a lakosokkal; Legutóbb Liliya, a könyvtáros egy olyan hazafias kezdeményezést osztott meg, amelyet maga a könyvtár indított el “Szív a védelmezőnek” címmel. A kezdeményezés keretében a gyerekek rajzolnak, és olykor verseket is felolvasnak az ukrán katonák tiszteletére. Ezzel az Ukrajna Védelmezőinek Napja (október 1.) alkalmából szervezett kreatív kampányhoz való csatlakozásra buzdítanak.
Közösségi erőforrásként szolgálnak a könyvtárak: pl. Kijariakivka falu könyvtára “szociális ruhatárat” nyitott. Egy másik falu könyvtára fodrászszolgáltatást nyújt az idősebb lakosoknak. Az Arbuzin városi könyvtár hagyományos ukrán hímzéssel foglalkozó mesterkurzusokat tart. A Zaporizzsjai régióban – több mint 70%-ban megszállt területen – Novoolekszandrivka falu könyvtárosai létrehozták a “Könyvtári Varrónők Zászlóalját”. Ruhákat javítanak a helyi területvédelmi erők számára, sisakhuzatokat és ágyneműt varrnak a lakóhelyüket elhagyni kényszerült embereknek stb. Kijevben a H. Szkovoroda könyvtár kórust szervezett. Az ukrán dalok éneklése belső erőt ad és az összetartozás érzését nyújtja.
Olha Kohut, a Harkivtól keletre fekvő Szlobozsanszka könyvtárának munkatársa szerint a háborús idők könyvtárosának egyszerre kell pszichológusnak, információs szakembernek és szervezőnek lennie – és mindenekelőtt embernek. A kultúra háború idején nem luxus! Segít az embereknek emlékezni arra, kik ők, és miért harcolnak.
A könyvtárak számára létkérdés a kiadókat, raktárakat ért károk helyreállítása. A helyreállítási költségeket 125 millió euróra becsülik. A tüzérségi támadások miatt az újonnan gyártott tankönyvek 9%-a megsemmisült. Iskolák százai maradtak tankönyv nélkül. “[…] tudva, hogy bármelyik pillanatban elveszíthetjük a gyűjteményünkben őrzött gazdag helytörténeti anyagokat, igyekszem a lehető leggyorsabban digitalizálni ezeket…” – mondja Okszana Palcsevszka, a mizocsi könyvtár (Rivnei régió) munkatársa. (Ref.: Szabó Eszter)
Library Journal