“… A könyvtárak értékét egyre kevésbé az határozza meg, hány könyvet kölcsönöznek, hanem az, milyen tudást, kapcsolatokat és lehetőségeket teremtenek az emberek számára” – hívja fel a figyelmet Koreny Ágnes az Európai Unió szakértői csoportja által július 17-én közzétett Strengthening Europe through Public Libraries című jelentés link kiemelt üzenetére. A dokumentum a könyvtárakat a demokratikus részvétel, a közösségi tanulás, a társadalmi kohézió és a helyi közösségek ellenálló képességének fontos intézményeiként mutatja be. Példának az aarhusi DOKK1 könyvtár IRIS Lab médiapedagógiai laborját veszi…
Első olvasásra azt gondoltam [írja a szerző], hogy csak egy újabb jól felszerelt digitális alkotóműhelyről van szó, hiszen Európa-szerte egyre több könyvtár hoz létre makerspace-eket, podcaststúdiókat vagy médiaműhelyeket. Hamar kiderült azonban, hogy az IRIS egy átfogó könyvtári szemlélet része, melyen belül a 0-3 évesek korai fejlesztést szolgáló programja, általános iskolásoknak szóló foglalkozásai, a középiskolai együttműködések, az egyetemistákat támogató szolgáltatások, a tanuló- és házi feladatcafék, valamint az IRIS Lab ugyanannak a gondolkodásnak a különböző megnyilvánulásai.
Az általános iskolásokat tantervhez kapcsolódó foglalkozások várják. A középiskolások számára külön programkínálat készült, a nagyobbakat pedig a Study Universe nyújt tanulótereket, adatbázisokat, könyvtárosi konzultációt és csoportos munkára alkalmas helyiségeket. Aki tanulási nehézséggel küzd, rendszeres tanuló- és házi feladatcafékban kérhet segítséget. A könyvtár tehát minden életkorban más módon kapcsolódik a tanuláshoz; beleértve az élethosszig tartó tanulás támogatását, ami a szolgáltatások szervezőelve.
A könyvtár nem egyszerűen fogadja az iskolai csoportokat, nem csupán alkalomszerűen kapcsolódik az oktatáshoz, hanem a tanulás egyik szereplőjeként határozza meg saját magát. És ez alapvetően más szemléletet jelent.
Ha a könyvtár elsősorban kulturális intézményként tekint önmagára, akkor az iskolai foglalkozások könnyen kiegészítő szolgáltatásokká válnak. Ilyenkor megmutatjuk a könyvtárat, beszélünk a katalógusról, könyveket ajánlunk, tartunk egy kreatív foglalkozást – ezek fontos és értékes programok.
Ha azonban abból indulunk ki, hogy a könyvtár a város tanulási infrastruktúrájának része, akkor más kérdések kerülnek előtérbe:
– Milyen készségekre lesz szüksége egy mai diáknak öt vagy tíz év múlva?
– Hogyan segíthetjük a kritikai gondolkodás fejlődését?
– Miként készíthetjük fel a gyerekeket arra, hogy eligazodjanak a mesterséges intelligencia, a közösségi média és az algoritmusok által formált világban?
– Milyen tanulási helyzeteket tudunk teremteni, amelyek kiegészítik azt, amit az iskola nyújt?
Librarian day by Day