Mániám, hogy mindenkinek kell, hogy legyen erre legalább napi fél órája. Aki ennyit rá tud szánni, már elolvas átlagosan havi két könyvet. De persze vannak még ötleteim, úgyhogy következzék egy szép hosszúra nőtt lista, sok (triviális) javaslattal ahhoz, hogy neveljük (vissza) magunkat az olvasásra.
1. Nagyon jól lehet tömegközlekedés közben olvasni. Én általában egyéb olvasmányokkal párhuzamosan novellaköteteket és tényirodalmat olvasok útközben. Meglepően gyorsan fogynak így a könyvek. (Telefonon is lehet, és a hangoskönyv is jó, egy jó zajzáras fejhallgatóval ráadásul egész pihentető élmény tud lenni a metrózás.)
2. Nagyon gazdag a hangoskönyvek világa, csodálatos színészek olvasnak fel zseniálisan, rengeteg műfajban. Egyik legnagyobb kedvencem Benedek Miklós zseniálisan olvasott Svejkje. Ez mindig előkerül nálunk hosszabb autóutakon. Van olyan barátom, aki bizonyos könyveket csak házimunka közben hallgat. Ezzel duplán motiválja magát: egyszer mondta, hogy alig várja, hogy végre újra takaríthasson, mert folytathatja a Karamazovokat. Én edzés közben hallgatok történelmi ismeretterjesztő és útikönyveket, heti öt óra másfeles sebességgel, az három hetente két könyv, és sokkal szívesebben emelgetem így a súlyokat. (Aztán szépen beírom az edzésnaplómba a lényeget.)
3. Ébredés után szuper dolog rögtön egy verssel kezdeni a napot. Két perc vagy kevesebb, de már nem telt betű nélkül a nap, ha minden jól megy, a vers sorai időnként fel-fel bukkannak nap közben is a gondolatainkban, és ez nagyon szép élményt tud adni. (Ha belevágunk, akkor próbáljuk legalább három hétig betartani – ez minden új szokás kialakítására érvényes egyébként.)
Dragomán György