Baranya kistelepülésein sok helyen nincs már sem iskola, sem bolt, sem kocsma – de havonta egyszer-kétszer begördül a könyvtárbusz. A mozgó könyvtár könyveket, dvd-ket és folyóiratokat visz az aprófalvakba, de a helyiek számára gyakran ennél sokkal többet jelent: közösségi teret, beszélgetőpartnert, olykor pedig az utolsó működő szociális hálót. Eltöltöttünk egy napot a 15 éve működő pécsi könyvtárbusz stábjával.
A pécsi Csorba Győző Könyvtár 2010-ben kapta meg – közel százmillió forintos uniós támogatásból – az első könyvtárbuszát [A szolgáltatás történetét ld.: link ]. Ez az 1-es számú busz, amely menetrendszerűen járja a baranyai aprófalvakat – az idén új menetrenddel -, összesen 40 településre jutnak el egy hónapban egyszer vagy kétszer, mindenhol alkalmanként 1-2 órát töltenek. Korábban nagy vonzerőt jelentett a buszon az ingyenes internet- és számítógép-használat, ám ez az igény az okostelefonok elterjedése óta jócskán visszaszorult. Hogy mi került előtérbe ehelyett? – A személyes kapcsolat. A temus rendelésekhez és tiktokozáshoz ugyan ott a telefon, de a valódi kapcsolódásokat a helybéliek sokszor egy könyvtárbusz belsejében élhetik át.
Magyarországon törvény mondja ki: mindenki jogosult a nyilvános könyvtári ellátás igénybevételére, és könyvtári rendszert a törvény az információk szabad hozzáférésének egyik alapintézményének tartja, amely a demokratikus jogállam működésének feltétele. Sok kistelepülés azonban nem tud gazdaságosan fenntartani egy saját könyvtárat, így a könyvtárbuszok lényegében “házhoz viszik” a könyvtári és információs szolgáltatásokat.
Akad olyan település, ahol, amint megjelenik a könyvtárbusz, felbukkan ez a személy, és végighívja az összes olvasót. Pillanatok alatt megjelenik tíz-tizenöt ember, jönnek, kölcsönöznek – meséli Molnár Ferenc. Elárulta: az adott település lakóinak anyagi helyzete nagyban befolyásolja az olvasókedvet. “Minél elmaradottabb, szegényebb egy település, annál inkább nem olvasnak az emberek” – mondja Cseresznyés Ferenc. (folyt. köv.)
24.hu (térítéses tartalom)