Folytatva Koreny Ágnes jegyzetének szemlézését Masud Khokhar: stratégiai vezetés egy VUCA-világban előadásáról… (Előző rész: link )
Khokhar a University of Leeds AI-stratégiájának példáján keresztül bemutatta, hogy a könyvtáraknak nem pusztán az AI használatát kell támogatniuk, hanem szerepet kell vállalniuk az AI-ról szóló intézményi gondolkodás alakításában is. Kulcsfogalmai a knowledge equity, a knowledge security és a digital ethics voltak, vagyis a tudásméltányosság, a tudásbiztonság és a digitális etika. Az AI így nem technológiai kérdésként jelenik meg, hanem tudás- és társadalompolitikai kérdésként.
A hibák és kudarcok kérdéséről is beszélt. Szerinte nem minden kudarc egyforma. Meg kell különböztetni az elkerülhető hibákat, a komplex rendszerekből fakadó hibákat és az úgynevezett intelligens hibákat, amelyek tanuláshoz és innovációhoz vezetnek. A jövő szervezeteinek nem hibamentességre kell törekedniük, hanem olyan környezetet kell teremteniük, ahol lehet kísérletezni, tanulni és biztonságosan levonni a tanulságokat. Khokhar szerint nem elég a változásokat menedzselni: átmeneteket kell vezetni. Minden változás veszteségekkel is járhat: rutinok, identitások, státuszok, kompetenciák és biztonságérzetek veszhetnek el. A vezető feladata ezért nem pusztán új rendszerek bevezetése, hanem annak segítése is, hogy az emberek képesek legyenek átlépni egy új működési állapotba.
Ehhez kapcsolódott az előadás egyik legerősebb metaforája: a “basement of despair” és a “balcony of hope” képe, vagyis az út a reményvesztettség és kifáradás állapotából a remény és a perspektíva felé. Khokhar szerint a vezetők feladata nem a bizonytalanság eltüntetése, hanem az, hogy segítsék munkatársaikat a kilátástalanság, a kifáradás és a veszteségérzés állapotából eljutni egy olyan helyzetbe, ahol ismét láthatóvá válik a közös cél, a perspektíva és a cselekvés lehetősége. Ez nem egyetlen vezető személyes teljesítménye, hanem a szervezeti kultúra és a közös vezetői munka eredménye.
Librarian Day by Day