Lannert Judit interjújában elmondta:
– A magyar diákok Európa-szerte kiemelkedően sok időt töltenek tanulással – beleértve a házi feladatokat és a különórákat is -, miközben az eredmények nem kiemelkedők. A miniszter szerint a jelenlegi rendszer túl sok ismeret átadására koncentrál, és túl kevés figyelmet fordít a valódi megértésre, a gondolkodás fejlesztésére és a tanulási folyamatra. A 21. századi iskola szerinte nem az adatok és tények bemagolására épülne, hanem arra, hogy a diákok megtanuljanak kérdezni, problémákat megoldani, együttműködni és kritikusan gondolkodni.
– A fiatalabb korosztályok esetében inkább korlátozni kellene a digitális eszközök és a közösségi média használatát. Kutatásokra hivatkozva azt mondta, hogy a túl korai digitális jelenlét nem feltétlenül javítja, sőt akár ronthatja is a szövegértési készségeket. Szerinte az AI használatát nem külön tantárgyként kellene tanítani, hanem minden tantárgyba beépítve. “Fiatalkorban a mozgás, a levegő és a társas kapcsolatok nagyon fontosak. Minél inkább bebújunk a gépbe, annál kevésbé tudjuk detektálni az érzelmeket mások arcán, és ez olyan konfliktusokhoz vezet, amit meg lehetne előzni, ha mondjuk az érzelmi intelligenciát fejlesztenénk, és ezt megint nem az AI-al kell.”
– Magyarországon továbbra is rendkívül erős az iskolai szegregáció. Emiatt rengeteg tehetség veszik el.
– Valódi eredményeket csak akkor lehet elérni, ha a változás alulról indul, és abba bevonják a helyi közösségeket, az érintett családokat és az intézményeket is. Mint fogalmazott, ez “nagyon hosszú, apró munka” lesz, amely nem működhet a helyiek aktív részvétele nélkül.
– Túl sok feladat hárul a pedagógusokra, miközben nem áll rendelkezésükre elegendő segítség. Fontos lenne, hogy a tanárok munkáját különböző szakemberek támogassák.
Eduline