A brit University of East Anglia és a Norfolk and Suffolk NHS Foundation Trust szakértői azt vizsgálták, hogy milyen szintűek, milyen minőségűek a mentális egészséggel és neurodiverzitással kapcsolatos információk a közösségi médiában. Ehhez áttekintették az összes releváns kutatást, amely a YouTube, TikTok, Facebook, Instagram és X platformokon megjelenő bejegyzésekkel foglalkozik. A Journal of Social Media Research folyóiratban közzétette eredmények szerint a félretájékoztatás aránya nullától – a YouTube Kids-en elemzett szorongással és depresszióval kapcsolatos videók esetében -, egészen 56,9 százalékig terjedt, mint például a klausztrofóbiáról szóló YouTube-videóknál. A félretájékoztatás pedig jelentősebb a TikTok-on, mint más platformokon. A YouTube Kids volt az egyetlen platform, ahol bizonyos témákban egyáltalán nem találtak félretájékoztatást.
“Amikor közelebbről megvizsgáltuk a TikTok-tartalmakat, a tanulmányok azt mutatták, hogy az ADHD-val kapcsolatos videók 52 és az autizmusról szóló videók 41 százaléka pontatlan volt – részletezi Alice Carter, a University of East Anglia kutatója. – A YouTube-on átlagosan 22 százalék volt a félretájékoztatás aránya, míg a Facebook-on ez 15 százalék alatti.” Az ADHD-val és az autizmussal kapcsolatos bejegyzések nagyobb valószínűséggel tartalmaznak félretájékoztatást, mint az általános mentális egészséggel foglalkozó tartalmak – sok fiatal pedig ezekhez a platformokhoz fordul, hogy lehetséges tünetekről és diagnózisokról tájékozódjon. A félreinformálás amellett, hogy tévedésekhez vezethet súlyos állapotokkal kapcsolatban, valamint kórosként tüntethet fel hétköznapi viselkedéseket is, késleltetheti azok diagnózisát, akiknek segítségre volna szükségük.
Qubit