Az újságírók féltik tőle szakmai hitelességüket és az állásukat, de a szerkesztőségek vezetőinek profitorientált döntései miatt egyre népszerűbb a mesterséges intelligenciával (AI) generált írott tartalmak felbukkanása a nívós újságokban is. Mindez komoly aggodalmakat vet fel az újságírás szakmaiságával és megbízhatóságával kapcsolatban: a hamis AI-tartalmak már több világhírű napilap szerkesztőségében is okoztak botrányokat, és egyelőre vita folyik arról, hogy etikus-e az AI újságírásba történő integrálása.
Belgiumban és Hollandiában megkérdezett 286 újságíró mintegy 52 százaléka használt generatív AI-eszközöket, például az OpenAI-hoz tartozó ChatGPT-t. Azok közül, akik úgy nyilatkoztak, hogy újságíráshoz is használják az AI-modelleket, 32 százalék hetente legalább egyszer, 14 százalék pedig naponta alkalmazta szakmai feladataihoz az AI-t. A válaszadó újságírók egyelőre a szövegírással és kutatással kapcsolatos rutinmunkák automatizálására használják az AI-t: interjúk legépelésére, szövegek összefoglalására, ötletek kidolgozására, képek és cikkek létrehozására, illetve közösségimédia-szövegek és címek generálására.
Bodó Balázs, az Amszterdami Egyetem egyetemi tanára elmondta: “az a minimum elvárás, hogy legyen feltüntetve, hogy valami AI-jal készült.” Ugyanakkor a professzor szerint a jogi szabályozással ezekben az esetekben óvatosan kell bánni. “Az AI generálta tartalmak közvetlen tiltása azért trükkösebb, mert nagyon hamar bele lehet futni abba a problémába, hogy hogyan tudjuk elkerülni a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának sérülését”.
Qubit (részben előfizetéses tartalom)