Felújítási kényszer:
Jelentős potenciál rejlik az épületek energetikai felújításában, két éve uniós irányelv is van rá: 2050-re az épületeknek karbonsemlegeseknek kell lenniük, hogy teljesüljenek a klímacélok.
Felülnézet: Az épületek adják az uniós energiaigény 40, a gázfogyasztás 50, az energiafelhasználáshoz kapcsolódó kibocsátások 36 százalékát. Energiahatékonyságuk javításával minden más területhez képest olcsóbban lehet csökkenteni az energiafelhasználást, az energiafüggőséget, a káros gázok kibocsátását.
Alulnézet: Magyarországon évi 100 ezer épület mélyfelújítására lenne szükség, de csak 10-15 ezer újul meg, nem is mindig tudni, milyen mértékben. A felújítások felfutásával több tízezer munkahely jöhetne létre, egyszerre lenne kezelhető az energiaszegénység és a lakhatási válság, válna egészségesebbé a lakókörnyezet.
Mi várható? Az EU-s irányelv értelmében többek között jogszabályba kell foglalni a kibocsátásmentes épületekre vonatkozó elvárásokat, minimális energiahatékonysági követelményeket kidolgozni a meglévő épületekre, felmérni az épületállományt, nyomon követni a felújítások eredményét. Mindehhez az egyes országoknak nemzeti épületfelújítási tervet is kellene készíteniük, de sokan késnek vele. A 2025. végi határidőre még csak nyolc állam adta le az első változatot – Magyarország nem volt köztük.
HVG (7. sz.) / térítéses tartalom