Schell Gergely pszichológus, család- és párterapeuta egy évekkel ezelőtti történetre hívta fel a figyelmet:
– A 2014-es családterápiás kongresszuson teljesen véletlenül ültem be Luzsi Margó gyerekkönyvtáros és Juhász Attila egri börtönparancsnok közös előadására. Párhuzamosan futottak a programok, én meg elnéztem a termet, így kerültem épp oda. Ami ott történt, az ma is megérint.
– Úgy kezdődött, hogy minden előzmény nélkül levetítettek egy klipet az egri börtönélet képeivel, miközben a Vad Fruttik: Szemben a nappal című dala szólt. Aztán a képen is látható két ember [ld. a forráslinken] elmesélte, hogyan szüntették meg a börtönbe való visszakerülést a fogvatartottak egy csoportjánál. Juhász elmesélte, számára mennyire megrázó látni, hogyan próbálják a fogvatartottak és a családjuk tartani egymásban a lelket. Aztán hallott egy előadást arról, hogy Nagy-Britanniában meséket használnak a kapcsolattartás, reintegráció (társadalomba és családba történő visszailleszkedés) támogatására.
Így hozta össze az élet Luzsi Margóval, a helyi könyvtárossal.
– Ha jól emlékszem, a projekt lényege az volt, hogy a fogvatartottak hosszas pedagógiai, beszédtechnikai felkészítés után meséket mondhattak fel CD-re a családjuknak ajándékba. Talán épp karácsonyra. Ez segítette a családi kapcsolatok ápolását, a szabadulás utáni visszailleszkedést. Javította a fogvatartottak, illetve a fogvatartottak és börtön dolgozóinak kapcsolatát, a börtönklímát. Fejlesztette a fogvatartottak olvasási, beszéd, önkifejezési, kommunikációs, érzelmi készségeit. Ezekkel pedig már meg lehet kapaszkodni odakint, a világ testén anélkül, hogy visszaesnénk.
Néhány évvel ezelőtt a közmédia is tudósított a programról: link .
Schell Gergely