A digitális emlékezet görbéi – NGram Viewer – 3.

Az NGram Viewer link (a 2010-től szabadon elérhető eszköz) keresőmotor a múlt szövegeihez. Előző rész: link .

Minden világháború, forradalom, felfedezés nyomot hagy a nyelvben. Az 1939-es évszám említési gyakorisága 1940-ben hirtelen megugrott, majd évről évre csökkent, de a második világháború kitörésének éve még ma is gyakrabban szerepel a szövegekben, mint mondjuk 1937 vagy 1941.

A kutatók ezzel a módszerrel térképezték fel, hogy mely történelmi események maradtak legerősebben a kollektív emlékezetben, és melyek tűntek el gyorsan. A francia forradalom száz év múlva még mindig erősen jelen volt a könyvekben, míg egyes kisebb XIX. századi háborúk már néhány évtized múlva alig hagytak nyomot.

Különösen tanulságos a tudományos fogalmak karrierjének követése. A DNS kifejezés 1953 után robbanásszerűen terjedt, de az átütő sikerhez így is évtizedek kellettek. A kvantummechanika lassabban tört utat magának, mint például a relativitáselmélet, pedig mindkettő körülbelül ugyanabban az időben született meg.

A kutatók azt is mérték, mennyi időbe telik, amíg egy új tudományos koncepció átkerül a szakirodalomból a szélesebb közönség számára írt művekbe. Ez az átlagos átterjedési idő folyamatosan csökken, ami arra utal, hogy a tudományos ismeretek demokratizálódása felgyorsult.

Egy meglepő eredmény, hogy a nyelv evolúciója meglepően hasonlít a biológiai evolúcióhoz. A rendhagyó igék szabályosodása olyan, mint a genetikai sodródás: a ritka variánsok gyorsabban tűnnek el, mint a gyakoriak. Bizonyos szócsaládok is generációkon át megmaradnak, mások gyorsan kihalnak. Mark Pagel evolúcióbiológus a digitális korpuszok alapján kimutatta, hogy a legstabilabb szavak (amelyek lassabban változnak) éppen a leggyakoribbak: a számnevek, névmások, kötőszók. Ezek a nyelv evolúciós magja, amelyek körül a többi elem gyorsabban cserélődik.

Az NGram Viewer és a culturomics nyitánya a digitális bölcsészettudományoknak. Kérdés persze, hogy a kvantifikálás nem takar-e el lényeges minőségi különbségeket. Egy szó gyakorisága nem azonos a jelentőségével, egy gondolat terjedése nem feltétlenül egyenlő értékével. Mégis, ez az új eszköz lehetővé teszi, hogy olyan kérdéseket vizsgáljunk, amelyeket korábban lehetetlen volt adatokkal alátámasztani. Hogyan változik a társadalom hangulata? Milyen gyorsan terjednek az ideológiák? Mikor kezdtek el többet beszélni az emberek a szabadságról, és mikor a biztonságról?