Az NGram Viewer link (a 2010-től szabadon elérhető eszköz) keresőmotor a múlt szövegeihez.
– … Talán még ennél [ld. az előző részt: link ] is megdöbbentőbb felfedezés, hogy a múlt egyre gyorsabban merül feledésbe. A kutatók mérték, hogy egy adott évben publikált könyvekben milyen gyakran hivatkoznak korábbi évek eseményeire. Azt találták, hogy míg 1875-ben egy 100 évvel korábbi eseményre körülbelül ötször kevésbé emlékeztek, mint egy tíz évvel korábbiakra, addig 1975-ben ugyanez az arány már tízszeres volt. Vagyis a kulturális emlékezet felezési ideje felére csökkent. Ennek magyarázata részben az információáradat, egyre több új esemény, könyv, felfedezés verseng a figyelmünkért, így a régi ismeretek gyorsabban süllyednek el.
– A náci Németország és a sztálini Szovjetunió esetében a kutatók kimutatták a cenzúra nyomait. Marc Chagall festő neve például 1936 és 1944 között szinte teljesen eltűnt a német könyvekből, pedig előtte és utána rendszeresen említették. Az 1933 utáni német könyvekben hasonlóképpen eltűntek olyan nevek, mint Einstein vagy Freud. A szovjet korpuszban pedig egyes forradalmárok neve (Trockij, Kamenyev) 1934 után gyakorlatilag kiradírozódott a szövegekből, hogy aztán 1956 után, a desztalinizáció idején újra megjelenjen, bár korántsem a korábbi gyakorisággal.
– Meglepő módon az angol nyelv szókészlete sokkal gyorsabban nő, mint ahogy azt a szótárak tükrözik. A kutatók becslése szerint 2000-ben már több mint egymillió angol szó létezett, miközben az Oxford English Dictionary mindössze 600 ezer szót tartalmaz. A különbség a technikai szakzsargonban, márkanevekben, tudományos terminusokban rejlik.
– Egy új szó sikere is modellezhető: a kutatók kimutatták, hogy az új szavak körülbelül 30 százaléka eltűnik néhány éven belül, míg a megmaradók viszonylag gyorsan beépülnek a mindennapi nyelvbe.
Birkás György