Az egyetemi és a közoktatási szférát is komoly kihívások elé állította a mesterséges intelligencia villámgyors elterjedése. Az AI-szakértő Verebics János szerint “Tudomásul kell venni, hogy ma már nem a dolgozat a lényeg, hanem az, hogy a hallgató annak tartalmát hogyan tudja megérteni, bemutatni, a gyakorlatban alkalmazni. Az AI egyfajta kutatási asszisztensként kiválóan működik bármilyen dolgozatnál, cikknél, felkutatja, előrendezi az információkat. A hallgatónak pedig az a dolga, hogy azokat ellenőrizze, rendszerezze, a saját gondolatmenetébe illessze. Tehát az AI segíti a munkát, de nem váltja ki.”
Olyan alapelveket kell kidolgozni, amelyek megbízható, etikus és kompetenciaalapú vizsgakultúra kialakítását teszik lehetővé. Hogy ez a gyakorlatban hogyan nézne ki, ma még nem könnyű megmondani – ami biztos, hogy foglalkozni kell vele, tanulmányozni a lehetőségeket és készülni az átállásra. Verebics szerint az egyetlen dolog, ami most segít, az edukáció. “Ehhez viszont oktatási anyagokra van szükség, mind a tanárok, mind a diákok számára. És nemcsak a felsőoktatásban, hanem már a közoktatásban is” – mondja a szakértő, aki az AI általános iskolai és középiskolai bevezetésére alternatív szakértői javaslatot dolgozott ki, amit a Modern Iskola portálon link tett közzé.
A szakértő tapasztalatai szerint (…) meglehetősen heves az ellenállás szülői oldalról az AI iskolába engedésével kapcsolatban. Sokan nem is ismerik ezt a technológiát, ezért eleve félnek tőle, ráadásul csak a sajtóból érkező, sokszor meglehetősen negatív kontextusaival találkoznak. A sorozat záró részeként megjelent, ingyenesen letölthető kézikönyvben találni gyakorlati javaslatot arra, hogyan lehet a szülőknek elmagyarázni az AI értelmes felhasználását, annak fontosságát.
A változás kulcsa az, hogy a tanárok maguk is aktív részesei legyenek ennek az átalakulásnak – ne elszenvedői, hanem formálói.
HVG (45. sz.) / térítéses tartalom