El kell szakadjunk attól a téves elképzeléstől, hogy a szexuális felvilágosítás egyetlen alkalmi találkozást jelent 13 évesekkel, amivel felkapcsoljuk a gyerek fejében a villanyt, és attól kezdve mindent tud, amit tudnia kell, mert megvolt ez a felnőttbeszélgetés – figyelmeztet Stáhly Kata, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyermekjogi szakértője, amikor az EUrologus arról faggatja, hol tart Magyarországon az intézményes szexuális nevelés.
Már az alapkoncepció is terhelt, hiszen a Nemzeti Alaptanterv (NAT) és a kapcsolódó kerettantervek a “családi életre nevelés” részeként írják elő a “szexuális nevelést”. Több tantárgyba beágyazva, főként biológia- és egészségtan órákon találkozhatnak a diákok a szexualitásra vonatkozó információkkal. Hogy ez pontosan mit jelent, kihez mennyi és milyen információ jut el, milyen minőségű nevelésben részesül, az nagyon tanár- és helyzetfüggő. A NAT előírja, hogy az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra link kérdéseivel, és ez a kötelezettség a kerettantervi dokumentumokban link is megjelenik. Hogy milyen pszichoszociális háttérrel, egyéni fejlettséggel, személyiséghez kötődő jegyekkel érkezik a diák az oktatási intézménybe, és ott milyen személyre szabott nevelésre lenne szüksége – ez már nem része a hazai oktatási stratégiának.
A tényszerű, teljes körű felvilágosítást akadályozza a 2021-es “gyermekvédelmi” törvénycsomag. Ez például tiltja minden, az LMBTQ-emberekre vonatkozó információ tárgyalását kiskorúak jelenlétében, tabusítja a szexuális kisebbségek megjelenését a társadalomban. (…) A témában illetékes civil szervezeteket de facto kiszorította a rendszer – ahogy anno az Európa Tanács Velencei Bizottságának elemzése is megállapította. (…)
Ez az oka annak, hogy Magyarország serdülőkori szexuális és reproduktív egészségi mutatói 2020 és 2025 között a kelet-közép-európai átlaghoz képest is kedvezőtlen képet mutattak, és éles kontrasztban vannak a nyugat-európai országok adataival. Az Eurostat és a Világbank nyilvántartása szerint Magyarországon a 15-19 éves lányok körében ezer főre 17 szülés esik évente. Az EU-átlag mindössze 6-7 körül mozog. A legalacsonyabb értékeket olyan országokban mérik, ahol a szexuális nevelés átfogó, kötelező – például Hollandiában (1,9), Dániában (1,1) vagy Olaszországban (2,8) -, míg a legmagasabbakat ott, ahol a szexuális nevelés korlátozott vagy szülői hozzájáruláshoz kötött, mint Romániában (33,8) és Bulgáriában (39,1).
HVG 360 / térítéses tartalom