A könyvtár imázs alapesetben az elmélyült figyelemre összpontosít. Azonban nem ettől leszünk bölcsek. Szász Máté biológus a Kösz jól podcastban felvázolja link a figyelem fajtáit. (MG)
Egyszerre 4 ún. chunk-ra (kötegre) tudunk fókuszálni. (Ez lehet egy szám, vagy háromszög, macska vagy éppen Tanzánia.) Úgy fokozhatjuk agyunk információfeldolgozó képességét, hogy asszociációs gondolkodással növeljük a chunk-ot. Lássuk a figyelem-fajtákat:
– DMN, Default Mode Network (alapértelmezett hálózat):
Agyunk a befelé forduló diffúz figyelem során képes a chunk terebélyesítésére. Praktikusan: amikor bambulunk. A fogalmi társulások nem tisztán a logika alapján, hanem a megelőző élmények és tapasztalatok alapján készülnek. Kell hozzá a személyes bevontság is. Korábbi korokban viszont ez volt a domináns. Pl. szántott a paraszt, vagy manapság: autóvezetés rutinból, melyek során az agy inkább befelé fókuszál. Ez igazából “rendszerkabantartás”, mely komoly idegi tevékenység.
– TPN – Task Positive Network (feladatmegoldó hálózat):
E kifelé forduló figyelemben agyunk felkészült a feladatmegoldásra, s eközben nem tudunk befelé figyelni. A TPN képes gyors információfeldolgozásra, de nem képes az adatokat összefüggéseiben értelmezni. Nagyon megfelel az egybites feladatok elvégzésére, de a stratégiai gondolkodásnak a DMN-re van szükség. Az információs társadalomban azonban a fókuszált figyelemre koncentrálunk, szinte folyamatosan.
– Szándékos figyelem – irányított, pl. könyvolvasás. Mai mindennapjainkban a sok érzékszervet igénybe vevő diffúz figyelem háttérbe szorul.
– Önkéntelen figyelem – diffúz, nem szándékos, pl. séta az erdőben.
A figyelem módjait váltogatjuk. Ha éjszaka szokatlan módon megreccsen a parketta, akkor nem szándékos figyelmi üzemmódból szándékosra váltunk. Ha rutin vezetés esetén veszélyhelyzet lehetősége áll elő, DMN-ről azonnal TPN-re váltunk. (ref.: MG) (folyt. köv.)
HVG