A friss felmérés forrásai a térség könyvtárainak, könyvtári szövetségeinek weboldalai, a délkelet-ázsiai mainstream újságok és a 2019 és 2024 között megjelent tudományos cikkek, kizárólag az angol nyelvű közlemények. Az eredmények:
Technológiai opciók (13 kezdeményezés): biometriai felismerés, RFID címkézés, robotika, számítógépes algoritmusok.
Új ügyfél-interfészek (6 kezdeményezés): virtuális asszisztensek, chatbotok, intelligens felhasználói dashboardok.
Ez utóbbi, részletesebben: irányítópultok, kijelzők, monitorok – ahol az AI elemzi és megjeleníti pl. a látogatottság adatait, s ennek alapján a látogató, vagy a könyvtáros jobban megismerheti a felhasználói szokásokat, s jobb döntéseket hozhat – pl. hol van éppen több ülőhely, hol és milyen esemény zajlik éppen, stb. – s merre érdemes elindulni, ill. hova kell több könyvtári személyzet, stb.)
A legtöbb könyvtár meghozta a döntést az MI-technikák munkahelyi alkalmazásáról. A projektek többsége még a kísérleti szakaszban van. Ez azt jelzi, hogy a régió könyvtáraiban még nem született egyhangú döntés a mesterséges intelligencia alkalmazásáról. A könyvtárosok továbbra is szembesülhetnek kihívásokkal és aggályokkal, ha be akarják vezetni a mesterséges intelligenciát. Ilyen kihívások, félelmek: erőforráshiány, az alkalmazások karbantartása, a személyzet vonakodása, a személyzet képzése, adatbiztonság.
A tanulmány bemutatja a sikeres projekteket, és rámutat a további fejlesztési területekre és országokra is. (Összeáll. Szabó Eszter; Perplexity; DEEPL)
Emerald