Bár a mai diákok minden eddiginél technicizáltabb környezetben nőnek fel, mégsem tekinthetjük őket született IT-szakembereknek – hívja fel a figyelmet cikkében Joanna M. Burkhardt. Bár a Google-t is gyakorlottan használják, ez sem jelenti azt, hogy ugyanezzel a rutinnal tudják kiszűrni a számukra hasznos és releváns információkat a keresés során születő találathalmazból. Bár digitális bennszülöttek, az információs írástudás nem velük született tulajdonság – és itt jönnek képbe a könyvtárosok…
A Felsőoktatási és Kutatóintézeti Könyvtárak Szövetsége (Association of College and Research Libraries) alkotta The Framework for Information Literacy for Higher Education keretrendszer célja a hallhatók gondolkodásába integrálni az információs műveltség készségeit. Hat tippjük:
1. Az ismerőstől haladjunk a kevésbé ismerős információk felé. – Mindenki használja a Google-t, de kevesen ismerik a speciális keresés lehetőségeit. Konkrét, szemléletes példákkal mutassuk be, hogy lehet egy ennek segítségével végzett keresés a lehető leghatékonyabb és célirányosabb.
2. Provokáljunk! – Kérdezzük meg őket, számukra mitől válik egy információ hitelessé, megbízhatóvá. Azután mutassunk olyan információforrásokat, amik nem felelnek meg az általuk megfogalmazott szempontoknak.
3. Alapvető az információ kiválasztása és alkalmazása. – Helyezzük az információkeresést a “való élet” keretei közé: a diákok legyenek kutatók, akiknek információt kell szolgáltatniuk pl. egy óra alatt egy nagy cég vezérigazgatójának, aki a kapott információkra alapozza majd a cég működésével kapcsolatos döntéseit. Ezek a döntések nemcsak a vállalat gazdasági helyzetére lesznek hatással, de a “kutatók” állására is. (folyt. köv.) (ref: Kámán Veronika, Könyvtárostanárok Egyesülete)
Cilip