A dezinformáció veszélyei a közösségi médiában

A politika még akkor sem tudja egykönnyen befolyásolni a közösségi média fogyasztóit, ha egy platform tulajdonosa egyértelműen elkötelezett valamelyik irányban – állítja Ződi Zsolt.

HVG: Lehet, hogy vannak versenytársak [a Tvitter, Facebook, TikTok, YouTube szolgáltatásaival szemben – szerk.], de azért így is elég szűkös a kínálat, ráadásul a nemzeti térből a globális térbe került át a hatalmi verseny azáltal, hogy egy X, egy Facebook vagy egy TikTok a fő kommunikációs csatorna.
Z.Zs.: A TikTok csak irracionális intenzitással erősítette fel es gyorsította a folyamatot
Ez csak nehezíti a dolgot, mert ezeknek a szabályozása is áttolódott a nemzetközi térbe. Az egyes államok is megpróbálkozhatnak vele, de az nem lesz igazán hatékony. Az Európai Parlament 2022-ben ugyan elfogadta a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet (DSA), de attól sem változott sok minden. Maga a DSA az egyik legvitatottabb kérdésnek a dezinformációt tartja, minthogy az nehezen definiálható. Vannak a nyilvánvalóan nem tényszerű dolgok, például hogy Orbán Viktornak három lába van, és vannak az egyértelműen tényszerű kijelentések, mint hogy Magyarország területe 93 ezer négyzetkilométer. A kettő között viszont van egy jókora szürkezóna, amibe beleesnek a szélsőséges vagy extrém módon elfogult vélemények, meg az egyébként tényszerűen igaz események extrém módon elfogult keretezése. A nyáron a Reutersnél láttam azt a headline-t, hogy orosz dezinformációs kampány folyik a párizsi olimpiával kapcsolatban. A Szajna vize tényleg koszos volt, az olimpiai faluban tényleg papírból voltak az ágyak, tehát olyan állításokat kaptak fel, amelyek igazak voltak, csak adtak hozzá egy keretezést, amely azt volt hivatott bizonyítani, hogy az egész olimpia vacak, amúgy pedig a Nyugat válságban van, még egy olimpiát sem tud normálisan megrendezni.