A megélhetési költségek magas szintje, alacsony fizetések, rossz egészségügy: ezek a magyar társadalom legnagyobb problémái. A Policy Solutions kutatása link alapján a mostani válság mélyebb hatással van a társadalomra, mint amit a Covid idején tapasztaltak. Több ember érzi azt, hogy romlott anyagi helyzete, és inkább az számít optimista gondolkodásúnak, aki stagnálást vár jövőbeli helyzetét illetően.
Minél kézzelfoghatóbb egy téma (anyagi helyzet), annál kisebb a médiabuborékok ereje, és minél elvontabb (háborútól való félelem), annál nagyobbak a kilengések.
(28’50”-től) A Policy Solutions globális veszélyforrásokat és az emberek általános félelemszintjének összefüggéseit vizsgálta. Azt találták, hogy az alábbi információforrások gyakori fogyasztói jobban félnek, gyengébb az általános mentális egészségük:
– bulvárfogyasztók – konkrétan pl. Bors és Blikk
– a közösségi média átlagon felüli fogyasztói, azon belül is a nagyon vizuális, a rövid, virtuális formátumok forrásai, pl. TikTok és Instagram
– propagandatermékek, pl. Origo.hu. (ref.: MG)
Sik Endre szociológus: “A kormánypárt 2015 óta a nemzeti konzultációkkal és a népszavazásokkal (például a “gyermekvédelmi” népszavazással) csaknem hússzor nyomta meg a morális pánikgombot, miközben azt is nagyon határozottan közli a “Néppel”, hogy egyedül Ő képes megoldani a válságot, eloszlatni a félelmeket, illetve csak Ő képviseli a jó erkölcsöt és a valóságot.” A morális pánikgomb nagyon hasznos propagandaeszköz a Fidesz kezében: ennek segítségével létre tud hozni egy olyan, nem gondolkodó, ösztönösen cselekvő csoportot, amely jól mozgósítható a választáson, és fenntartja a Fidesz hatalmát. (HVG)