(Egy éve írtuk) Folytatva beszámolónkat Somorjai Noémi előadásáról (ld.:
link vagy link
A küszöbfélelmet részben a könyvtár, részben a használó előismeretei, attitűdje befolyásolják.
A könyvtár(os) részéről:
– A könyvtár mérete (adatbázisok / IKT-eszközök / programok/ katalógusok) felépítése / működése. Meglepő, de egyes olvasóknak az adatbázisok nagy száma is lehet rémítő, visszatartó lehet!
– Helyismeret, jártasság hiánya
– Nem ismeri, hol és hogyan vannak elhelyezve a dokumentumok
– Nem tudja, hogyan fogjon hozzá (senki nincs a közelében, akitől kérdezhetne)
– Bizalom hiánya, gátlásosság, nem szeret kérdezni
– Kisebb könyvtárak működésének, ismeretének hiánya – a szülő elkísérte-e őt valaha könyvtárba
– A könyvtárosok attitűdje.
Mindezeket a könyvtár marketingorientációjának szintje szerint értelmezhetjük. Alacsony szint esetén hárítunk az olvasóra, magas szint esetén keressük a rajtunk múló lehetőségeket. Pl.:
– Helyismeret, jártasság hiánya
a. nem készült fel az olvasó, nem készítették fel, kevésbé tanulékony, netán buta
b. könyvtárunk rendje nem elég önfeltáró, túl bonyolult lehet, nem található benne egy biztató arc stb.
– A könyvtár mérete, adatbázisok nagy száma…
a. pedig mi széleskörű szolgáltatást kínálunk, lehetőleg minden célcsoport számára
b. úgy tűnik, hiányoznak az emberléptékű terek, átlátható méretű kínálat.
A könyvtárosok megszólíthatóságáról vetítette Somorjai Noémi:
– Használóképzések, könyvtárvezetések – hatékonyan és igazoltan csökkenti a szorongást
– Tájékoztató táblák kihelyezése
– Könyvtárhasználati tájékoztatók (internet, szórólap)
– Ha a könyvtáros elismeri a küszöbfélelem jogosultságát és ezt közvetíti is
– Ha a tájékoztató könyvtáros kimozdul a helyéről és a segítségre szoruló olvasóhoz fordul.
KIT-összeállítás