A legtöbb ember esetében az internetes keresés valószínűleg sok pozitív tapasztalatot eredményez, ami azonban a kritikai megközelítések rovására a kényelmet helyezte előtérbe. Ennek következményeképpen az online forrásokba és a keresőmotorokba vetett, sokszor túlzott bizalom, a tudás forrásainak beszűkülése, valamint a személyes és a külső információk közötti különbségtétel bizonytalansága folytán fennáll annak a veszélye, hogy tudásunkat elfogult és bizonytalan alapokra építjük.
A finnországi Tampere Egyetem 440 elsőéves hallgatójának körében egy online kérdőíves felmérést végeztek: a hallgatóknak egy skálán kellett megjelölniük, mennyire értenek egyet a megadott egyszerű állításokkal, valamint az IKT-eszközhasználatuk milyen gyakoriságú. A kutatás kimutatta, hogy pozitív összefüggés van az internetbe vetett bizalom és három olyan episztemológiai meggyőződés között, mint a mindentudásból eredő tekintély, a biztos tudás lehetségessége és az ismeretek egyszerű szerkezete. Az eredmények azt sugallják, hogy minél inkább támaszkodnak a hallgatók az internetalapú információkra, annál inkább hajlamosak olyan meggyőződéseket vallani, amelyekben a tudást biztosnak, változatlannak, egyértelműnek és valamilyen tekintély által támogatott természetűnek tartják, a tudás szerkezetét pedig úgy tekintik, hogy az nem összetett vagy szorosan összefüggő fogalmakból, hanem egymástól elszigetelt darabokból áll össze. A mindentudó tekintély elfogadása azt jelenti, hogy a tudás nem személyes érvelésen alapul, hanem valamely, tekintéllyel felruházott forrásból származtatjuk. (A szakirodalomban szerepel, ám a felmérésből komplexitása miatt kimaradt a tudás igazolásának dimenziója, amely azt írja le, hogy az egyének miként értékelik a tudásra vonatkozó állításokat, vagyis hogyan használják és értékelik a bizonyítékokat, illetve a tekintélyt.) (Episztemológiai meggyőződések és az internetbe vetett bizalom: része-e az összképnek az algoritmikus tekintély?; ref.: Koltay T.)
Humanus