Vihar az OSZK és a kutatók között

(SDG 17., Partnerség a célok eléréséért) A témában a KIT két alkalommal is kérdezte írásban az OSZK véleményét. Válasz eddig nem érkezett. (MG)

HVG: – Téved, aki azt gondolja, hogy egy könyvtár unalmas, a világtól elzárt hely, ahol csak a régi lapok zizegése hallatszik. Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) legalábbis nem ilyen: nincs béke, igaz, olvasó se nagyon, és a közszemlére tett lapok is erősen szelektáltak (HVG-t például nem találtunk a polcon). Mintha csak egy Örkény-novella elevenedett volna meg: a főigazgató, a Demeter Szilárd által kiszemelt Rózsa Dávid meghosszabbította a nyitvatartást, hétfőn és szombaton is látogatható a Budavári Palotában lévő intézmény, ám az – különösen ezeken a napokon – kong az ürességtől. Forrásaink szerint (az OSZK ugyanis nem válaszolt a kérdéseinkre) az önkéntesként továbbra is ott dolgozó nyugdíjas munkatársak lejárt belépőit nem hosszabbítják meg: azt kérték tőlük, váltsák ki ők is az olvasójegyet, ezzel is javítva a statisztikát.

Van is mit javítani rajta. Az év első öt hónapjában, a csoportos látogatásokat is beleszámítva, mindössze 8300 alkalommal lépett be olvasó az OSZK kapuján – derül ki a honlapon elérhető adatokból -, tehát naponta átlagosan 55 olvasója van a nemzeti könyvtárnak. Így minden egyes látogatás több mint 133 ezer forintjába került a magyar államnak (ha az online megkereséseket nem számítjuk). Egy ilyen statisztikáért még egy iskolai könyvtár vezetőjét is megdorgálnák, különösen, hogy az olvasók távolmaradása mögött az OSZK esetében nem kis részben a vezetésnek felróható okok húzódnak meg.

Máig nem nyitották meg például a szomszédos, a Szent István-terem újjáépítése miatt immár két éve bezárt irodalomtudományi, történettudományi, hírlaptári olvasótermet. Földes Györgyi irodalomtörténész szerint ezzel ellehetetlenül a kutatók munkája, hiszen korábban csak le kellett emelni a szükséges könyveket a polcról, most viszont külön ki kell kérni azokat a raktárból, és – ha csupán egyetlen adatot kellene is megnézni – a művelet a hosszas várakozás miatt akár több órát is igénybe vehet. Földes ezért két másik kutatóval levelet írt a főigazgatónak, kérve, hogy hozzáférhessenek a munkájukhoz elengedhetetlen segéd- és szakkönyvi apparátushoz. Hogy nem egyéni panaszról van szó, mutatja, hogy a levelet 89 szakember írta alá. A főigazgató egyebek mellett az állomány “felfrissítésével” és kisebb átalakítási munkákkal, mint például a világítás cseréjével indokolta a zárva tartást, és csaknem fél évvel későbbre ígérte a nyitást. Kérdés, hogy ezeket miért nem lehetett elvégezni a Covid alatt vagy a nyári szünetben.