(SDG 10., 17., Egyenlőtlenségek csökkentése, Partnerség a célok eléréséért) Folytatva a legutóbbi számban megkezdett cikket link a könyvtárak társadalmi tőkéjéről…
A tanulmány szerzője 20 ország könyvtárosait vizsgálta egy kérdőíves felmérés keretében. …
– Az ország meghatározónak bizonyult az embertársakba vetett bizalom szempontjából: a megkérdezettek a legnagyobb arányban Dániában (96%), Új-Zélandon (84,6%) és Ausztráliában (81,5%) adtak igenlő választ, míg a kelet-európai könyvtárosok a rangsor végén álltak (Oroszország: 44,9%, Fehéroroszország: 43,5%, Szlovákia: 42,4%).
– A könyvtárnak otthont adó település mérete is számított: az eredmények szerint a városi rangú, de 100 000 fő alatti települések könyvtárosai körében volt a legmagasabb szintű a bizalom (átlagosan 58,3% bízik meg az emberekben), ami a szerző szerint arra vezethető vissza, hogy ezek a kisvárosok egyesítik magukban a falvak erősebb családi kötelékeit és a városok erősebb baráti kapcsolatait.
– Megerősítést nyert az a szociológiai kutatásokból ismert állítás is, hogy minél idősebb valaki, annál jobban bízik másokban (a 30 alattiak 41,5%-a, a 30-50 évesek 50,3%-a, az 50 év felettiek 62,7%-a).
– A nemek közötti különbség minimális volt (férfiak: 55,9%, nők: 54,7%).
– A közkönyvtárakban dolgozók körében a legmagasabb a bizalom szintje (57%), ennek oka az itteni munkakörökhöz elvárt kompetenciákban és attitűdökben lehet keresendő, de akár abban is, hogy ebben a könyvtártípusban a használókkal való pozitív interakciók jobban építhetik a bizalmat.
– A könyvtárigazgatók és a vezetők nagyobb mértékben bíznak másokban, mint a beosztottak (rendre 61%, 57,1% és 51,9% válaszolt igennel az erre irányuló kérdésre). (A bizalom, mint a kognitív társadalmi tőke építésének tényezője a könyvtári munkatársak és a használók között: vonatkozások a könyvtárvezetők számára; ref.: Szabó P.)
Humanus